Nyugat-nílusi láz: hét nap hét magyar eset

A legérintettebb magyar terület jelenleg Budapest és Pest megye, innen már több fertőzést is jelentettek.

Egy hónap alatt megduplázódott a Nyugat-nílusi láz okozta fertőzések száma az unióban az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint. Júniustól szeptember 15-ig ugyanis 111 esetet regisztráltak a tagországokban, augusztus végén ez a szám még csak 54 volt.

Bár országokra lebontva az ECDC nem hoz adatokat, a közölt térkép alapján sok magyar megyében is terjed ez a szúnyogok terjesztette kór. Például szeptember 4-10. között Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Pest megyéből is jelentettek fertőzéseket, sőt Budapestről is, összesen 7 esetet. Egyébként a legérintettebb magyar terület jelenleg a főváros és Pest megye.

A legtöbb fertőzést jelenleg Romániában és Olaszországban regisztrálták. A legutóbbi fertőzéseket Ausztriából és Spanyolországból jelentették.

Az unióval szomszédos országokban két hét alatt háromszorosára nőtt az esetek száma: augusztus végén 60 fertőzést, szeptember 15-éig 181-et jelentettek. A legtöbbet Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából.

A központ alapvetően a biztonságos véradás miatt figyeli a Nyugat-nílusi láz fertőzésével kapcsolatos tendenciákat. Az EU vérbiztonsággal kapcsolatos irányelvei szerint ugyanis a nagy kockázatú területen élő donorok csak 28 nap elteltével adhatnak vért, kivéve, ha az egyedi nukleinsav vizsgálat negatív.

A nyugat-nílusi láz állatról emberre terjedő – vírusbetegség. Magyarországon rendszeresen előfordul, korábban évente átlagosan 4-5 esetet regisztráltak, de az utóbbi években többször is 20 körüli esetet jelentettek. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. Az ECDC júniustól novemberig figyeli az eseteket.

A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberbe is szúnyogcsípéssel kerül át. A vírus nagy távolságokra a költöző madarakkal jut el. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervátültetéssel azonban a recipiens fertőződhet. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat.

A fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és egész életére immunis lesz a vírussal szemben. A többi fertőzött többsége is enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a betegek maximum 1 százalékánál alakulnak ki súlyosabb idegrendszeri szövődmények: agyhártyagyulladás illetve agyvelőgyulladás. Főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében ez halálos lehet.