Kiberchondria: mégis megbetegít az Internet?

A kórkép azonban nem csak évszázadokkal korábban létezett, hanem ma is itt van, bár kétségtelenül korszerűsödött. A mai hipochonderek már nem csak egymástól, hanem a számítógép képernyőjéről is tanulják a tüneteket, weboldalakon böngészik a gyógymódokat: ezeket ma már úgy hívják, hogy „kiberchonder".

Az Egyesült Államokban a Harris Poll közvéleménykutató júliusban végzett vizsgálatának eredményeit most hozták nyilvánosságra. Az adatok azt mutatják, hogy növekszik azoknak az amerikai felnőtteknek a száma, akik egészségügyi információkért rendszeresen barangolnak az interneten.

A jelenlegi felmérés szerint mintegy 136 millió amerikai ül le a számítógép elé egészséggel vagy betegséggel összefüggő kérdések miatt, ami határozott növekedést jelent, mert a számítások azt jelezték, hogy ez a szám tavaly még 117 millió lehetett. Az is tény, hogy a számítógépet használó felnőttek száma is növekedett: a tavalyi 74 százalékról ebben az évben 77 százalékra.

Ezek alapján az összes „online" felnőttnek 80 százaléka lehet „kiberchonder", vagyis ezek létszáma a tavalyi 72 százalékhoz képest lényegesen több. Minden tíz, számítógépet használó felnőttből hat azt válaszolta, hogy gyakran kérdezi a számítógépet egészségügyi problémái miatt (21 százalék), vagy időnként (40 százalék), ami 2005-höz képest szinten növekedést jelent.

A „kiberchonderek" túlnyomó többsége (88 százalék) mind tavaly, mind idén úgy érezte, hogy az őket érdeklő egészséggel-betegséggel kapcsolatos kérdésekre megkapta a megfelelő tájékoztatást. Igaz, azoknak az aránya, akik tavaly még úgy gondolták, hogy az „online" egészségügyi tanácsok „igen megbízhatóak" (37 százalék), ebben az évben határozottan csökkent (25 százalék).

A „kiberchondria" egyik jellemzője, hogy a páciens az internetről nem csak az ismereteit igyekszik bővíteni, hanem azért is szeretne így tájékozódni, hogy „képzett beteg" lehessen. A fölmérés viszont azt jelzi, hogy a pácienseknek kevesebb mint fele igyekszik a betegségről vagy egészségről azért tanulni, hogy fölkészültebben tárgyalhasson kezelőorvosával. A tavalyi adatokhoz képest ez is csökkent.

Az érdekes vizsgálat eredményeit azonban óvatosan kell kezelni, hiszen egyáltalán nem bizonyos, hogy aki valamilyen, egészségre vonatkozó weboldalra kattint, az feltétlenül „kiberchonder". De a képernyőn megjelenő szöveget is igen kritikusan célszerű olvasni, mert nemrég egy angol vizsgálat azt igazolta, hogy több weboldalon valamelyik, súlyos betegségre vonatkozó információ egy része nem csupán pontatlan, hanem kifejezetten félrevezető volt.

(Forrás: HealthNewsDigest 2006 augusztus)