Abu doktor betegei

Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház hatvanöt orvosából tizennyolcan érkeztek a határon túlról - számolta össze Eszenyi Géza főigazgató főorvos azt követően, hogy egészségügyi szakpolitikusok nemrégiben azt állították: náluk dolgozik a legtöbb külföldi orvos. Az alkalmazottak névsora alapján készült listán egy szlovákiai és hét romániai magyar orvos szerepel. Németországból egy, a szovjet utódállamokból két orvos érkezett, heten pedig arab és afrikai országok szülöttei.

 
Az igazgató azt mondja, sem a többi dolgozó, sem a betegek nem tesznek különbséget külföldi és magyar orvosok közt, a kommunikálás is csupán egy orosz és egy arab orvosnak megy az átlagosnál nehezebben, előbbi beszédét jellegzetes akcentusa, utóbbiét harminc év után is megmaradt tört magyarsága miatt kell nagyobb figyelemmel kísérni.

Az egykori kohászvárosban három évtizede állandósult az orvoshiány, amit már akkor is elsősorban külföldi szakemberek szerződtetésével sikerült enyhíteni. A település vezetése a szokásosnál magasabb fizetéssel, letelepedési támogatással, az intézmény pedig szakmai lehetőségekkel, gyors tapasztalatszerzéssel csábította (volna) a fiatal orvosokat Ózdra, ezeket a szempontokat pedig a határon túlról érkezők találták inkább méltányolandónak.

Volt idő, amikor az ózdi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán tizennégy orvos dolgozott, jelenleg csak négyen vannak. A közismerten szakemberhiánnyal küzdő területek - mint például a patológia, a radiológia vagy az anaszteziológia - mellett a városban már az olyan „hétköznapi osztályokon" is hiánnyal küzdenek, mint amilyen a belgyógyászat, a sebészet vagy a szülészet. Van olyan osztályvezető főorvos, aki tizenöt éve ingázik Miskolcról.

Az egri kórház drámai körülmények közt lezajlott magánosítása az ötven kilométerre eső Ózdon csillapította némileg a szakemberhiányt, az utóbbi hónapokban több egri orvos lépett be az Almási Balogh Pál Kórházhoz. Más kérdés, hogy idén áprilistól az ózdi intézmény sem önkormányzati fenntartású, hanem - a kabai székhelyű Medcenter Kft.-vel kötött szerződés értelmében - nonprofit kft.-vé alakult át.

- A kórház megfelel a személyi minimumfeltételeknek, és biztonságosan működik -szögezi le Eszenyi Géza. - Igaz, az ügyeletek megszervezéséhez be kellett vonnunk a körzeti orvosként praktizáló kollégákat és máshonnan bejáró orvosokat is, augusztusban például csak a szülészeten tizenkét ügyeletet adnak külső orvosok, de az ellátás zavartalan.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon 47 orvos jut tízezer lakosra. Budapesten ez az arány 72, az észak-magyarországi régióban 20,5. A főigazgató megjegyzi, hogy 2600 magyar orvos ment külföldre, ezerhatszáz rezidens pedig a klinikákon és a nagy kórházakban várja, hogy szakvizsgát tehessen, miközben a vidéki kisebb kórházak nagy része nem jut fiatal orvoshoz.

Ata Abu Kamar szülész-nőgyógyász főorvost 1977-ben egy ösztöndíjszerződéssel fogta meg az ózdi kórház. Az akkor még a debreceni egyetemen tanuló Jordán fiatalember nem ismerte a várost, de az ösztöndíj miatt látatlanban aláírt három évet. Később, a válság elmélyülésekor úgy érezte, árulás lenne elhagyni a bajba jutott várost. Ózdért érzett felelőssége nyilvánul meg abban is, hogy munka után a háromgyermekes szülő polgárőrként járja az utcákat, mi több, tíz éve már ő vezeti a városi civil őrség félszáz önkéntesét. Az Ózdtól időközben különvált Farkaslyukon a második ciklusban képviselő, újabban alpolgármester is.

- A betöltetlen orvosi állások száma mára értelmezhetetlen adattá vált, a szervezeti struktúránál fontosabb, hogy hol lenne nagyobb szükség újabb szakemberek belépésére - mondja Eszenyi Géza. - Ha osztályonként egy-egy új orvost ide tudnánk csábítani, minden problémánk megoldódna. Külföldi vagy magyar orvos, ez Ózdon eddig sem volt szempont, csak az számít, megfelel-e a vele szemben támasztott elvárásoknak.