• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Az egészségügy színdarab, szereplői hazudnak

Lapszemle 2018.04.21 Forrás: 24.hu
Az egészségügy színdarab, szereplői hazudnak

Rövid távon csak bukás lehet az egészségügy átalakításából.

A két egymást követő Orbán-kormánynak történelmi lehetősége volt arra, hogy sziklaszilárd politikai háttérrel érdemben változtasson az egészségügyön, ezen az irgalmatlanul nagy és egyre csökkenő színvonalú rendszeren. Nem tette, mert Orbán Viktor tart az egészségügy átalakításától, és felismerte, hogy rövid távon csak bukás lehet belőle – olvasható a 24.hu portálon

A várólista trükkös kérdés, és nem feltétlenül ez az a terület, amiből következtetni lehet a teljes egészségügy állapotára. Persze az egyáltalán nem nevezhető ideálisnak, hogy jelen állás szerint csípőprotézis műtétre 4715-en várnak, mint ahogy az sem, hogy 1125 mandulaműtét előtt állónak kell türelmesnek lennie, átlag 40 napig. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a várólisták egy része tulajdonképpen nem is valódi várólista. A kórházigazgató kiemelte, hogy mivel a rendszer az úgynevezett teljesítményvolumen-korláton alapul, vannak olyan listák, amelyek mesterségesen generáltak: sokszor az intézmény emiatt kényszerül hónapokkal későbbi időpontot adni. Léteznek persze olyan területek is, amelyeken valós várólisták vannak. Ennek kétféle oka lehet jellemzően: vagy az, hogy a beavatkozások nagyon speciális tudást igényelnek, vagy olyan vizsgálatok, illetve műtétek, amelyeket nagyon kevés szakember képes elvégezni. 

Orvoshiány, adósságnövekedés. Egy kórházigazgató két dolgot tehet ebben a helyzetben: vagy nem száll be az árversenybe, és akkor orvoshiány miatt be kell zárnia az adott osztályt. Vagy beleáll, és a kórháza adósságát növelve kifizeti az orvos bérét, de úgy, hogy nincs meg rá a fedezete. Tehát a kórházak azért, hogy legyen orvosuk, messze többet fizetnek ki, mint amennyit a központi béremelés címén az államtól kapnak. A kórházak úgy vállalják túl magukat az egymásra ígérgetésben, hogy valójában nem is tudják kifizetni. Viszont azt is tudják, hogy év végén jön az állam, és rendezi az adósságukat, aminek nagy része nem abból származik, hogy műszert vettek és rezsit fizettek, hanem a megemelkedett bérköltség kifizetéséből. 

Mint egy színdarabban, ahol minden szereplő pontosan tudja, hogy mindenki hazudik – sommázta a kórházigazgató. 

Az igazi emberi drámák a szakdolgozók körében zajlanak. Ápolókból, nővérekből a ’90-es években még túlkínálat volt, mostanra gyakorlatilag lenullázódott a képzésük. Miközben az orvosképzésünk jó színvonalon dübörög. Bár bérük emelkedett, többségük még mindig annyira keveset kap, hogy több állást kénytelen vállalni. A kormány próbálkozik béremeléssel, ennek ellenére a szakdolgozók helyzete drámai. Mivel egyre kevesebben vannak, túlterheltségük fokozódik. Egyre több műszakot vállalnak, hogy eltartsák magukat és a családjukat. Merthogy amíg az orvosok akár több százezer forintot is megkeresnek, az ápolók, nővérek 150-160 ezer nettóból tengődnek. Nem csoda, hogy a betegek többsége fásult, ingerlékeny és goromba ápolóval találkozik az egészségügyi intézményekben. 

Pozitívum, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának, azon belül pedig az egészségügyért felelős államtitkárságnak, sikerült elfogadtatnia a saját kormányával a béremelést. 

Azt viszont látni kell, hogy akár a béremelésre, akár a budapesti ellátás fejlesztésére szánt milliárdok önmagukban, valódi szerkezetátalakítás nélkül csak arra jók, hogy életben tartsák a haldokló, belülről rohadó rendszert. 

De az egészségügy rendbetételét nem csak a politikától kell várni – hangsúlyozta a kórházigazgató is. A rendszer amortizálásában hihetetlenül nagy felelőssége van a rendszer működtetőinek is: az orvosoknak, a szakmai kamaráknak, a szakszervezeteknek. 

Egyéni ambíciók, alkuk és saját boldogulásuk oltárán simán beáldozták ezt a rendszert. A politika pedig felismerte, hogy az egészségügy szereplői bármikor egymásnak ugraszthatók. Az orvosok a nővérek ellen, vidék Budapest ellen, patikusok a gyógyszergyártók ellen. 

A 24.hu-nak nyilatkozó kórházigazgató szerint ahhoz, hogy az egészségügy visszaszerezze a becsületét, nem csak állami milliárdok szükségesek. Változtatniuk kell hozzáállásukon az  orvosoknak is, hogy elfogadják, nem mindenhatóak, és nem csak ők mondják meg, mi legyen. Tekintsék partnernek a beteget és a többi szakdolgozót is. „Már haladunk ebbe az irányba, de még mindig feudális rendszer uralkodik, főleg a kórházakban, ahol sok főorvos megmondja, hogy ki műthet és ki nem, vagy éppen ki legyen ügyeletes” – mondta.

A teljes cikk a 24.hu portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink