Csodák ideje a Péterfyben - Oláh Vilmos

A Péterfy Sándor utcai Kórház az 1956-os forradalom idején az egyike volt azoknak a kórházaknak, ahová a legtöbb sérültet szállították, ahol saját mentőszolgálatot hoztak létre, majd az ellenállás egyik központja lett. Nagyon sok fegyveres is ott talált pihenőhelyet, majd onnan indult a Corvin közbe és máshová. Obersovszky Gyula, Eörsi István ott nyomtatták a röplapokat. Oláh Vilmosnak, a kórház akkoriban még fiatal szakorvosának minderről személyes élménye is van, amelyeket már nyugdíjas orvosként másokkal is megosztott A forradalom kórháza címmel írt könyvében. A Magyar Idők riportja.

A Péterfy egykori orvosa, aki ötvenhatos tevékenysége miatt csak nehezen talált munkát, ám akinek áldozatvállalását azóta számtalan kitüntetéssel, emlékéremmel ismerték el, siófoki otthonában fogad minket. Felesége – akkori menyasszonya –, Zsuzsa néni kávéval, üdítővel kínál. Hatvan éve alkotnak egy párt, és a harmónia, amit sugároznak, legalább olyan irigylésre méltó, mint az idén kilencvenesztendős Oláh Vilmos szellemi és fizikai erőnléte. Na meg az magával ragadó lelkesedés, amivel a magyar történelem e meghatározó időszakáról mesél úgy, hogy közben egyszer sem érzi az ember azt, hogy egy hőssel, sokkal inkább hogy egy intelligens, a dolgokat a helyükön kezelő emberrel beszélget. Bár már sokan nem élnek azok közül, akik szavait megcáfolhatnák, ma is úgy fogalmaz: ő csak belesodródott az eseményekbe. A teljes visszaemlékezés itt