Ezért kell gyakran 8 órát várni a sürgősségin

Magyarországon 15 évesek az első modern, nyugati mintájú kórházi részlegek, ahol nincs hálapénz, vagyis az emberek azt kapják, amit az állam szán a gyógyulásukra. De miért van tömeg, irracionális várakozás és elégedetlenség a sürgősségeken?

A Heti Válasz friss számában bemutatja, miért olyan elégedetlen sok beteg a sürgősségi ellátással, miközben ez a legmodernebb felfogású, legnyugatiasabb részlege a kórházaknak. Arra jutottunk, hogy a hiányzó, vagy rosszul működő egészségpolitika áll a háttérben.

A fővárosi Szent Imre kórházban van például egész Buda egyetlen sürgősségi központja, de még Bicskéről, Érdről is ide hozza a mentő a betegeket. Természetesnek látszik hát, hogy az ellátás bedugul. Ráadásul a kórházakat semmiben sem teszik érdekeltté abban, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a sürgősségi ellátásra, a legtöbb ilyen részleg ugyanis csak viszi a pénzt. S nálunk egyáltalán nem függ az intézmények finanszírozása attól, hogy időben látják-e el a betegeket, és azok racionális időn belül elhagyják-e az osztályt.

Miért van az, hogy a beérkező betegekkel az első órában ugyanúgy foglalkoznak, mint Nyugat-Európában, végül mégis gyakori, hogy 5-8 vagy még annál is több időt töltenek várakozással az osztályon? Miért nő évről évre akár 20 százalékkal is a sürgősségek forgalma? S mindez tényleg összefügg azzl, hogy a háziorvosok napi 3-4 órát töltenek a rendelőjükben, és hónapokat kell várni egy ultrahangvizsgálatra. Válaszok a Heti Válasz június 16-i számában.