Halálos hétfők - gyilkos nap a betegnek, orvosnak, ápolónak

Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll? - veti fel a Válaszonline. 

Angliában éles visszhangot váltott ki, hogy a The Independent című lap szerint a szigetországban a hét napjai közül legtöbben hétfőn halnak meg. 

Mielőtt azonban rácsodálkoznánk a brit egészségügy elképesztően részletes és magyar szemmel bátor statisztikáira, nézzünk körül a saját házunk táján! Korábban elterjedt nézet volt, hogy nálunk legrosszabb eséllyel a hétvégén súlyosan megbetegedők indulnak, mert szombaton és vasárnap ügyeleti rend szerint működnek a kórházak, ilyenkor kevesebb orvos és nővér van szolgálatban. 

Nyilvános magyar adatot nem találtunk arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a magyar kórházakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyve azonban közli, hogy melyik napon hány haláleset történik összesen Magyarországon. Mivel hazánkban legtöbben kórházban hunynak el, ez az adat a magyar egészségügyről is sokat elmond. A legfrissebb, 2022-es statisztikát tartalmazó Demográfiai évkönyv napi halálozási adatait megfeleltettük tehát a hét napjainak, majd hétről hétre megvizsgáltuk, melyik nap végzett az első helyen. Mivel egy évben 52 hét van, egy hétnek pedig 7 napja, egyenlő szórásnál átlagosan egy-egy naptári napra hét elsőségnek kellett volna jutnia. 2022-ben ezzel szemben azt találtuk, hogy a hétfő 15 alkalommal volt a leghalálosabb nap. A legkevesebbszer pedig a vasárnap végzett az első helyen. Mindössze kétszer.

„A hétfő gyilkos nap, nemcsak a betegek, de az egészségügyi személyzet számára is” – utal rá egyik forrásuk, hogy ezen a napon keresik fel a legtöbben az egészségügyi intézményeket. Többen is öt-tíz százalékos hétfői többletet említettek, és „fejnehéz” hetekről beszéltek. Ahogy az angoloknál, itt is az az egyik oka ennek, hogy a háziorvosok hétfőn ontani kezdik a beutalókat. A hétvégén elhalasztott esetek és az új páciensek összeadódnak. A sürgősség lényegében a kórház kapuja: ha több beteg érkezik, akkor megnyúlik a várakozási idő. A várótermekben kialakuló tömegjelenetek pedig nem könnyítik meg a személyzet dolgát: minél több a beteg, minél hosszabb a várakozás, annál nehezebb észrevenniük, ha valakinek hirtelen romlik az állapota. 

A sürgősségi osztályt nem arra találták ki, hogy az átlagbetegen segítsen, ez kimondottan a súlyos, életveszélyes állapotok elhárítására való. Hiába ül már ott valaki akár tíz órája, a frissen érkező infarktusos, agyvérzéses vagy egy súlyos baleset sérültje nagy biztonsággal beelőzi, és ez önmagában akár fél-egy órával vagy még többel is megnyújthatja a várakozást. Egy idős embernél pedig 10-12 óra étlen-szomjan önmagában is súlyos állapotromlást idézhet elő. 

A sürgősségi osztály egy kapu, amin keresztül a betegeket osztályozzák és a súlyos állapotúakat tovább küldik a megfelelő osztályra. Ha azonban a kórházi osztályokat „túltöltik”, akkor nincs hova elhelyezni a beteget. „Időnk egy része azzal telik, hogy sírunk a telefonba” – mondja egyik forrásunk. Mikor nem értjük, mit ért ezen, hozzáteszi: „Könyörgünk a többi osztálynak, hogy vegyék át a betegeket”.

Mentők érkeznek egy beteggel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumába 2019. április 24-én (fotó: MTI/Balázs Attila)

Itt a következő lényegi különbség a brit és a hazai egészségügy között. Amíg a Royal College of Emergency Medicine elemzése szerint a brit sürgősségi osztályok 90 százalék feletti ágykihasználtsággal működnek, addig nálunk ez az adat még az 50 százalékot sem éri el. A magyar kórházi rendszer bedugulása annál is érthetetlenebb, mert az ágykihasználtság a kórházak egészében is alacsony. A magyar egészségügy nem tud magához térni a Covid okozta sokkból.

A teljes cikk a Válaszonline-on olvasható.