Hat sejt az élet

A kezdeti lelkesedést előbb kiábrándulásszerű csalódás követte, ám ezt lassan felváltja a bizakodás - legalábbis a rákgyógyászatban. A személyre szabott genetikai alapú terápiák gyorsuló ütemben terjednek világszerte, és hazánkban is megkezdődött valami, aminek remélhetően egyre több daganatos beteg köszönhet hosszú, viszonylagos egészségben töltött éveket.

Egy teljesen új szemléletű kezelési stratégiáról van szó, Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője megfogalmazásával élve ez még nem valódi génterápia, inkább az „elromlott", mutáns gének, génhálózatok szervezetbeli „lecsendesítése".

Amerikában egyre többet beszélnek arról, hogy a szövetminták genetikai tulajdonságait megállapító szakembernek az onkológiai teamben a helye. Idehaza a közfinanszírozású egészségügyi hálózatban a patológián belül öt nagy egyetemi intézet és az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik alkalmas laboratóriummal, ahol a legfontosabb génekre megfelelő szövetmintából képesek elvégezni a teszteket. Igaz, a vizsgálatok finanszírozása a szoros anyagi keret miatt bizonytalan. Ha a pénz elfogy, a patológusok persze akkor is elvégzik a teszteket, csak ez messze nem ideális módszer.

Mint Kulka Janina egyetemi tanár, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke elmondta, ehhez a tevékenységhez újfajta, akár a gyógyszer alkalmazásához kapcsolt finanszírozási modell kéne.

- Az alapkutatás rohamléptekben tör át a kórházi gyakorlatba, de erre a szakma és a finanszírozási rendszere még nincs felkészülve.

A mindennapi gyakorlatban automatikusan, meghatározott algoritmus alapján a patológiai vizsgálattal egy időben csak a mellrák HER2 gén termékének, a Her2 fehérjének a fokozott termelődését vizsgáljuk, a többi daganat esetében az onkológusnak kell kezdeményeznie a vizsgálatokat - tájékoztat a professzor asszony.

Hogy a rászoruló szövetminták hány százaléka kerül megfelelő kezekbe, erre a megkérdezett szakemberek nem tudtak megnyugtató választ adni.