(H)őssejtek: esély vagy veszély az életre?

Az elmúlt napok eseményei alighanem baljós árnyakként nehezednek a modern orvostudomány egyik legfiatalabb területének számító őssejtkutatásra. A médiumok egyszerre démonizálják és dicsőítik kritikai él nélkül az egekbe, s az efféle kettős beszéd nem kis bizonytalanságot szülhet mindazokban, akik nem vagy csak alig ismerik a „mágikus sejtek" világát. Valljuk be: ők vannak a legtöbben.

Arról szólva, hogy mi is az őssejt, mire jó és mi a célja vele a kutató-orvostudománynak, mindenekelőtt a Nemzetközi Egészségügyi Intézet meghatározását érdemes idecitálni: „Az őssejteknek figyelemre méltó képességük van arra, hogy számos különböző típusú sejtté fejlődjenek a szervezetben. Mintegy javítórendszerként szolgálnak, elméletileg végtelen számban tudnak osztódni, hogy újra »lecserélhessenek«, tehát pótoljanak más beteg sejteket. Amikor az őssejt osztódik, a keletkező új sejtekben megvan az a képesség, hogy vagy őssejtek maradjanak, vagy pedig egy másfajta, szakosodott szerepű sejtté váljanak, mint például egy izomsejt, egy vörösvérsejt vagy agysejt."

Ebből fakad, hogy - elméletben - e (h)őssejtek a rákos megbetegedések kezelésétől kezdve a műtéti beavatkozásokat követő regeneráción át az égési sérülések orvoslásáig az egészségügy számos területén bevethetők. Dr. David A. Prentice PhD, a Georgetowni Egyetemi Orvosi Központ élettudományok vezető kutatója mindezekről így számol be egy 2005-ös publikációjában: „A felnőtt őssejtek képesek különböző szövettípussá átalakulni. A szövetekben a felnőtt őssejtek egyesülnek a befogadó szövettel, és átveszik annak tulajdonságait, a regenerációt elősegítve. Bizonyos esetekben a felnőtt őssejtek nem közvetlenül járulnak hozzá a szövet regenerálódásához, hanem úgy tűnik, hogy stimulálják a belül lévő sejteket a javításra. Bármelyik esetet is nézzük, felnőtt sejtek sikert aratnak a sérült szövet helyreállításában. A felnőtt őssejtek olyan problémákat is elkerülnek, ellentétben az embrionális őssejtekkel, mint például tumorok kialakulása, átültetési kilökődés."

Kriván Gergely, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa az őssejtbeültetés veszélyeiről szólva megerősítette, hogy az embrionális őssejt az összes sejtféleség létrehozására képes: lehet belőle szívizom, csont vagy akár idegsejt. Ám még nem tart ott a tudomány, hogy az őssejtből ezeket megfelelően tudja differenciálni. Ha pedig rosszul differenciálják, akkor daganat lehet belőle vagy a szívben csont. Ez a beteg életébe kerülhet, ezért még csak vizsgálatok folynak ezzel kapcsolatosan; a sejtek jellemzése, a tapasztalatok gyűjtése - mutatott rá a főorvos, hozzátéve, hogy a legújabb kutatások már egyértelműen ebbe az irányba tartanak.

Kriván ugyanakkor beszélt arról is, hogy a szöveti őssejtek közül a vérképző sejteket lehet legkönnyebben felhasználni, kinyerésük is megoldott és jól tenyészthetők, alkalmazásuknak tehát számos előnye van. Vannak olyan szöveti őssejtek, amelyeket nap mint nap használnak terápiás célra. Évtizedek óta használják a szöveti őssejteket például leukémiában szenvedő betegek gyógyítására, de próbálták már vérképző sejtekkel az érszűkületeket is vizsgálni.

A főorvos azonban rámutatott: még ezeket a vizsgálatokat is szigorúan ellenőrzött keretek között folytathatják, klinikai engedélyekkel, mérésekkel alátámasztva. Azt pedig nem lehet kijelenteni, hogy a jövőben ez majd megold mindent. Látva, hogy milyen veszélyeket rejthet magában az őssejtbeültetés, különösen, ha annak embrionális fajtájáról van szó, felmerül a kérdés: mi visz rá annyi embert, hogy alávesse magát a kockázatos beavatkozásnak?

Czeizel Endre genetikus úgy vélte, hogy azok a betegek, akik igénybe vették az illegális őssejtbeültetést, valószínűleg olyan súlyos állapotban voltak, hogy a klasszikus orvoslás nem tudott rajtuk segíteni. Mint a szakértő nyilatkozatából kiderült, a „Seffer-Baltaytis-módszer" mellett számos más csalás és „humbug" is felmerült már. Az őssejtek egyik (legális) forrása az újszülött köldökzsinór vére. Kínából indult el az a trend, hogy az ilyen vért orvosok egyszerűen a betegbe fecskendezik, ám ennek az eljárásnak azon túl, hogy semmilyen hatása nincs - miközben a kétségbeesett családok milliókat fizetnek érte -, életveszélyes is lehet. Az Európai Unió állásfoglalása szerint az ilyen tudománytalan befecskendezés miatt két gyermek már meghalt - közölte Czeizel, aki szerint a mostani botrány még egy kevésbé jelentéktelen üzenetet hordoz: óriási igény van őssejtbeültetésre. A genetikus szerint az államnak ezért is külföldi képzésre kéne küldenie a magyar kutatókat, hogy felkészüljenek az őssejtbeültetés hazai bevezetésére.