• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Így csúszott ki eddig a kezünk közül a kórházi kórokozó

Lapszemle 2024.02.12 Forrás: origo.hu
Így csúszott ki eddig a kezünk közül a kórházi kórokozó

Az SA régi társa az embernek, így volt ideje megtanulni, hogyan viselkedjen az idő nagy részében szimbiontaként, máskor meg végzetes kórokozóként.

A Staphylococcus aureus közönséges és jobbára ártalmatlan baktérium, de kórházi környezetben óriási bajokat tud okozni, ezért nagy szükség lenne az ellene való oltásra. Végre sikerült megérteni, miért fulladt kudarcba eddig az összes oltásfejlesztési kísérlet, így a jövőben legyőzhetjük az akadályokat - írta a  Cell Reports Medicine cikke nyomán az origo.hu.

az emberek nagyjából 30%-ának az orrában békésen éldegél egy életen át. Noha jobbára ártalmatlan, mégis az ő számlájára írható a kórházi és közösségben szerzett baktériumfertőzések tetemes része. Egy SA elleni védőoltás ezért jelentős közegészségügyi előrelépést jelentene, de az SA-ellenes vakcinák az elmúlt évtizedekben a sikeres preklinikai egérkísérletek dacára kivétel nélkül mind elbuktak a klinikai vizsgálatokban.

A Kaliforniai Egyetem San Diego-i kampuszának (UC San Diego) orvosi fakultásán dolgozó kutatóknak végre sikerült megfejteniük a makacs kudarc okát.

A Cell Reports Medicine folyóiratban publikált kutatás során egy új hipotézist vizsgáltak meg a tudósok, miszerint az SA baktériumok trükkösen arra veszik rá az immunrendszert, hogy az első fertőződés alkalmával haszontalan, védelmet nem nyújtó ellenanyagokat termeljen. Amikor aztán ugyanaz az ember, aki egyszer már megfertőződött, később oltást kap, a vakcina ugyanezeket a haszontalan ellenanyagokat hívja életre, így végső soron nem segít leküzdeni a kórokozót.

Érdekes módon az eddigi kísérleti SA-vakcinák, bár egyöntetűen elbuktak a klinikai fázisban, az egereken végzett preklinikai kísérletekben rendszerint jól teljesítettek. Hogy megfejtsék ennek az ellentmondásnak az okát, a kutatók vérmintákat gyűjtöttek egészséges önkéntesektől, és elemezték bennük az onnan kitisztított SA-ellenes ellenanyagok mennyiségét. Az emberi ellenanyagokat aztán egerekbe adták, és megvizsgálták, vajon nyújtanak-e önmagukban védettséget az SA ellen, illetve befolyásolják-e a klinikai tesztelés alatt álló SA-vakcinajelöltek hatékonyságát. Továbbiak a teljes cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink