Szabályok nélkül dolgoznak magáncégek kórházaknak

Törvényi szintű jogszabályi háttér nélkül vágtak bele a kórházak abba, hogy kiszervezzék bizonyos tevékenységeiket abban a reményben, hogy azokat náluk gazdaságosabban működtetik majd a magáncégek. A 2006-2008 közötti három évre kiterjedő számvevőszéki vizsgálat idején a vállalkozások részesedése a fekvőbeteg-szakellátásokra fordított kiadások között tízszeresére, a 2006. évi 3,4 milliárd forintról 2008-ra 34,7 milliárdra emelkedett. Ez a közfinanszírozott kórházi ellátások kiadásainak 8,4 százaléka, miközben az ágazatnak nincs a magántőke és magánvállalkozások lehetséges méretét, szerepét, szakmai területeit meghatározó stratégiája sem.

Az ÁSZ helyszíni ellenőrzései 22 kórházra terjedtek ki. A számvevők megállapították, hogy a működtetők szerződésben vállalt kötelezettségeiket - a működés stabilitása, a megvalósított beruházások és az ellátás minőségének javulása terén - csak részben valósították meg. Nem javult a számviteli átláthatóság, így a működtető társaságok valós pénzügyi helyzetének megítélése a korábbinál is nehézkesebbé vált, ami az üzemeltetés kockázatát növelte. Úgy tűnik, az önkormányzatokat nem érdeklik a minőségi mutatók, hiszen mint kiderült, nem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát. A működtetési költségek csökkentek ugyan, ám a kiadások lefaragásának javát a bérköltségek tették ki. Az orvosokat jobbára vállalkozói szerződéssel foglalkoztatták.

A magántőke-bevonással végrehajtott beruházások megtérülését a magasabb színvonalú és széles körben alkalmazott fizetős egészségügyi szolgáltatások térítésidíj-bevételére alapozták. Az ellenőrök kiderítették, hogy az arra illetékesek nem határozták meg, milyen minőségű és mennyi kényelmi szolgáltatás jár a fekvőbetegeknek. Az orvosok foglalkoztatásában a vizsgált kórházaknál a vállalkozói szerződéses foglalkoztatás 48 százalékkal emelkedett létszámban és duplájára nőtt az ellátott havi óraszám tekintetében. A háttértevékenységek (mosás, takarítás, őrzés-védés, energetika, élelmezés) kiszervezését a fenntartók és az intézmény forráshiánya miatti tőkebevonás szükségessége, a költséghatékonyabb feladatellátás, a kórházi menedzsment tehermentesítése, a létszámhiány indokolta.