Az alkoholbetegség 1. rész

Anélkül, hogy Magyarországon érdemben csökkent volna az alkoholfogyasztás, elvesztettük dobogós helyünket.

Most csak a legfontosabb kérdésekre tudunk kitérni, elsősorban azoknak szeretnék tájékoztatást nyújtani, akik a hétköznapokban naponta többször találkoznak ezzel a betegséggel.

Ki az alkoholbeteg?
Ha betegségről beszélünk érdemes idézni a WHO meghatározását, hogy ki tekinthető alkoholbetegnek. „ Alkoholistának tekinthetők azok az erősen ivók, akiknél a szeszfogyasztás olyan mértéket ér el, hogy az már észlelhető szellemi zavarral – károsodással-, testi és szellemi egészségromlással, az interperszonális viszonyok romlásával jár, és károsítja az ivók társadalmi és anyagi helyzetét. Mindannyiukat ezért gyógykezelni szükséges". A meghatározást ugyan sok kritika érte, elsősorban azért, hogy az alkoholizmus megfelel-e a valóságos betegségfogalomnak.? Bár a meghatározást ma is használhatjuk érdemesebb alkohol problémáról vagy ártalmas ivásról beszélni. Emiatt még gyógykezelése szükséges és következményes ártalmai miatt akár meg is tarthatjuk a betegség fogalmát, soroljuk nyugodtan a szenvedélybetegségek közé.

Az alkoholbetegség kialakulásában biológiai, pszichés és szociokultúrális okok egyaránt szerepet játszanak. Míg egyrészről folyik a kutatás genetikai, biokémiai irányban, egyre inkább bizonyítottnak látszik, hogy az alkoholizmusban ez a két tényező szerepet játszik. Ugyancsak biztosan tudjuk, hogy pszichés okok és szociokultúrális tényezők is alakítják a betegséget. Még ma is elfogadjuk, hogy a feszültség átmeneti és tartós stressz hatások könnyen torkollnak alkoholizmusba, hiszen az alkohol átmenetileg megoldja a szorongást. Ugyancsak évtizedek óta vizsgált a család szerepe, a családi problémák patogén hatása az alkoholizmusban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az alkoholbetegség pluricausalis folyamat több patogén tényező hatására jön létre. Fontosabbak:
- öröklött vagy szerzett biológiai tényezők
- lélektani körülmények
- affektus zavarok.

Az alkoholbeteg diagnosztikája:
Az orvos számára biztos támpontot biztosít, ha kiderülnek az:
- abnormális vagy kóros ivási szokások
- szomatikus károsodások
- pszichés és szociális károsodás
- pszichés és biológiai függés

Ha a betegség besorolására gondolunk, akkor a BNO és a DSM könyveket érdemes fellapozni. (A betegségek tárgyalásánál meg fogom adni a kódszámot is)

Akut intoxikáció: BNO(F10.0) DSM(303.00) tünetei általában mennyiségtől függőek. Többnyire tudatzavar, percepciós zavar és affektív zavar jelentkezik. Természetesen a koordináció zavarok is jellemzőek lehetnek a mérgezés fokára. A részegség járhat egyéb szövődménnyel is. Pl. epilepsziás görccsel, traumával, vagy egyéb testi sérüléssel stb. Ezért alapos vizsgálatnak kell alávetni a beteget.

Dependencia BNO( F10.2), DSM(303.90) a dependencia erős vágy az alkohol fogyasztására. Dependenciáról beszélünk, ha az alábbi tünetek közül legalább három fennáll.( Környey-Kassay )
- erős, vagy kényszerítő vágy az alkohol fogyasztására
- kontrollálási nehézségek ( mennyiség, abbahagyás)
- szomatikus megvonási tünetek
- tolerancia kialakulása
- egyre több időt tölt alkoholos állapotban
- továbbra is iszik, dacára a kialakult testi betegségeknek

Megvonási szindróma: BNO(F10.3), DSM (291.0) Ha tartósabb ideig nem jut a beteg alkoholhoz, megvonási szindróma alakul ki. Tünetei közül kiemelendő:
- durva kéz, végtag, száj, nyelv tremor
- hányinger, hányás
- rossz közérzet
- izzadás
- tachycardia
- hypertonia
- fejfájás

Megvonási szindróma deliriummal: BNO(F10.4) DSM(291.0) Maga a delírium egy organicus cerebralis szindróma. Tünetei.
- tudat és figyelemzavar ( akár komatózus állapot is )
- kognitív zavar, percepciós zavar, víziók, hallucinációk
- téveseszme, inkoherencia
- tér és idő, sajátszemély dezorientáció
- insomnia
- szorongás, depresszió, félelem

Pszichotikus zavar: BNO(F10.5) DSM ( 291.3) Akkor kell alkoholos pszichózisra gondolnunk, ha a pszichotikus állapot az alkoholizálás alatt, vagy utána, 48 órán belül jelentkezik. Ebbe a csoportba soroljuk az alkoholos hallucinózist, az alkoholos féltékenységet, az alkoholos paranoiát és az alkoholos pszichózist is.
- téveseszmék és paranoid tünetek
- hallucinációk ( pl. párbeszéd hallucinációk)
- szorongásos tünetek és félelem
- depresszió, vagy maniform tünetek

Amnesztikus szindróma: BNO( F10.6), DSM(291.1) Ebben a kórképben a rövidtávú megőrző emlékezés kifejezett krónikus károsodásáról van szó. A megjegyző emlékezés megkímélt. Kifejezetten romlik az időérzék, a dolgok sorrendiségének megítélése, és az új dolgok megtanulásának képessége. Konfabuláció is kialakulhat. Meghatározó:
- memóriazavar ( tanulás stb)
- épek az azonnali felidézés és a tudat tiszta
- krónikus alkoholfogyasztás

Reziduális és késői pszichotikus zavar: BNO( F10.7) DSM(291.3) Itt elsősorban a kognitív funkciók sérülnek, valamint az affektusok, és a viselkedés mutat kóros elváltozást. Tünetei:
- teljesítmény romlás
- labilis emocionalitás
- disszociált cselekvések ( lopás, sex. zaklatás, stb.)
- kognitív zavar: pl. gyanakvás, paranoid gondolatok
- körülményesség

Alkohol okozta tartós demencia: BNO (F10.73)DSM(291.2) Itt azokról a tartósan perzisztáló kognitív zavaroktól van szó amelyek nem felelnek meg a fenti szindrómák egyikének sem. Többszörös kognitív deficit alakul ki. Tünetei:
- rövid és hosszútávú memória zavar
- afázia
- apraxia
- agnozia

Természetesen sok egyéb pszichés tünet is jelentkezhet az alkoholizálás mellett. Ilyen az alvászavar és többek között a szexuális funkció zavara, a csökkent libidó, az orgazmus zavara, merevedési képtelenség. Több fontos pszichoszomatikus tünetképződésben játszhat szerepet. ( hypertonia, gyomorfekély stb.) Külön említést érdemel a májcirrózis és a hasnyálmirigy gyulladás, aminek diagnosztizálása esetén mindig gondolni kell az alkoholizmusra.

Jellinek az alkoholbetegség lefolyásának három stádiumát különítette el.: Kezdeti fázis, Kritikus fázis, Krónikus fázis.
A kezdeti fázisban : pl. titkos ivás, mohó ivás, bűntudat emlékezet kihagyás jelenik meg.

A kritikus fázisban: pl. ürügy az ivásra, nagyzoló magatartás, feltűnően agresszív viselkedés, állandósult bűntudat, önsajnálat, táplálkozás elhanyagolása, csökkent szexuális képesség, alkoholos féltékenység stb.
A krónikus fázis néhány jellemzője: napokig tartó részegség, etikai leépülés, emlékezetzavar, alkoholos delirium, alkoholos pszichózis, alkoholtolerancia elvesztése stb.

A sorozat további részeit itt találja