Az alkoholbetegség 2. rész

Mikor fogalmazza meg a háziorvos, hogy betegség alakult ki és orvosi beavatkozás szükséges?

Az ellátása szintjei:
Sajnos sok esetben az ellátás a detoxikálással kezdődik. Ennek szabályai törvényileg rendezettek, melyek azonban nem tökéletesen felelnek meg az emberi jogok lefektetett elveinek, különösen azért is, mert önérvényesítésre képtelen emberekről van szó, valamint az, hogy igazában rendészeti feladatról van szó, melyben való részvétel idegen és méltatlan az orvosi tevékenységhez.
A háziorvosi szint az, ahol a mindennapi gyakorlatban a legtöbb és legelső találkozás történik. Sok esetben már itt eldől a beteg további sorsa. Nagyon fontos, hogy mikor fogalmazza meg a háziorvos a maga számára is, hogy betegség alakult ki és orvosi beavatkozás szükséges. Sok esetben attól függ, hogy a háziorvos mennyire képzett az alkoholproblémák felismerésében, milyenek a lehetőségei a kezelésre, és mit tekint igazában kóros fogyasztási szokásoknak? Ahhoz, hogy a háziorvosnak „ érdemes legyen felismeri a betegséget" tudnia kell, hogy milyen ellátó rendszer áll rendelkezésére. Azaz biztonsággal tudja, hogy jó kezekbe irányíthatja a betegnek tekintett embert.

A szakellátás szintje a TÁMASZ gondozók hálózata. (TÁMASZ: Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakgondozó ) Mintegy 70-75 ilyen típusú szakgondozó lehetőségeit vehetik igénybe. Ezek a gondozók évek óta teljesítik feladataikat, bár támogatottságuk folyamatosan csorbul és az utóbbi időben a közvélemény is kevesebbet hall róluk. Pedig fontos, kiemelten fontos szerepet töltenek be. Akkor, ha: (Környey-Kassai szerint)
- lakosság vagy közösség közeli
- szoros egységben dolgozik a fekvőbeteg rendszerrel
- Vannak önsegítő csoportjai
- Multidiszciplináris teamek dolgoznak
- Konzultációs szolgálatot nyújtanak a háziorvosnak
- Kapcsolatot tartanak a családsegítő központokkal

A fekvőbeteg ellátás a következő szintje az alkoholproblémás betegeknek. Sajnos az utóbbi években a szervezett ágyak száma fokozatosan csökken. Sem az Országos Intézet, sem a Szakmai Kollégium, de maga a finanszírozó is elhanyagolta a kezelés lehetőségeinek megteremtését. Kétségtelenül szakember hiánnyal is küzd a szakszolgálat. Másrészt a gyógyítás költségei nagyok, és hatásfoka is alacsony. Egyes nézetek szerint a spontán gyógyulás szintjén van. ( 5%).( Kardos)
Az önsegítés szintjén a klubok működését kell kiemelni.

Az alkoholbetegség szövődményei:
Igazában a neuropszichiátriai szövődményeket foglalnám össze. Megjegyzem, hogy a belgyógyászati szövődmények (hypertonia, májcirrózis, pankreatitis, stb.) sem elhanyagolhatók.

Pszichiátriai szövődményeit az utóbbi évtized kutatásai fémjelzik. Megállapítható, hogy a pszichiátriai szövődmények száma ( tehát az, hogy egy alkoholista elmebeteg lesz ) nem nagyobb mint az átlagpopulációban. ( cca:1%). Míg a pszichiátriai betegek populációjában az alkoholbetegség prevalenciája nagyon magas. (25-80%) Különösen fontos a schizophren betegek alkoholos szövődménye, mely sokszor az alapbetegséget is elfedi. De gyakoriak a depressziók és a szorongásos megbetegedések is. Kiemelten magas az öngyilkossági gyakoriság is.

A neuropszichiátriai szövődményeket emlékeztetőül felsorolom:
- Akut alkohol hatás: szokványos részegség
- patológiás részegség
- Krónikus: alkoholmegvonásos szindrómák
- delirium tremens
- paranoid szindrómák
- hallucinózis
- féltékenység
- paranoia
Neurologiai szövődmények:
-Wernicke- Korsakow szindróma
-pellagras encephalopathia
- Marchiafava – Bignami betegség
- hepatikus encephalopathia

Neurologiai betegségek:
- -opticus neuropathia
- - polyneuropathia
- - cerebelláris degeneráció
- - alkoholos myopathia

A továbbiakban csak azokat a kórképeket elemezném, amelyek a hétköznapi gyakorlatban, pl. a háziorvosi praxisban előfordulnak. Legelőször is a ma még mindig életveszélyt jelentő delirium tremens felismeréséről lesz szó.
Gondolni kell a delirium létrejöttére a következő esetekben:
- előző delirium tremens
- előző alkalmi konvulzió
- alkoholos májzsugor
- alkoholos májkárosodás
- pankreatitisz
- alkoholos polyneuropathialkoholos encephalopathia
- alkoholos pszichozis

Ezekben az esetekben, válasszuk inkább a szakellátásba utalást, vagy a fekvőbeteg gyógyintézetet.
A delírium kialakulásának közvetlen előzményei:
- májdekompenzáció
- eszméletvesztéses rosszullétek
- pszichotikus tünetek
- koponya és/vagy agysérülés
- lázas állapot
- gastrointesztinális panaszok
- vérhányás
- collapszus
Ezekben az esetekben célszerű az azonnali fekvőbeteg intézetbe utalás. Ezek alapján a delírium trémens felismerése nem nagy probléma. A típusos anamnézis és a jellemző klinikai kép alapján megállapítása nem ütközhet nehézségbe. Gyakoriság és gyors felismerése ellenére kialakult kezelésre nincs egységes álláspont.
Mégis egységes a vélekedés abban, hogy a kezelés iránya kétirányú: részint a szomatikus állapot, másrészt a pszichés tünetek kezelésére kell a hangsúlyt fordítani.
Paranoid szindrómák, paranoid pszichózisok: Egyáltalán nem tartozik a ritka szövődmények közé. Sokszor első súlyos tünete lehet az alkoholizmusnak. Lehetnek epizodikus események, de inkább a krónikus lefolyású rendszereződést mutató állapotok jelentkeznek. Ezen belül fontos szerepet játszanak a féltékenységi szindrómák (Othello-szindróma). El kell különíteni a paranoid schizophreniától és az egyéb paranoid pszichózisoktól. Veszélyüket növeli a szuicid veszély. Gyógykezelése szakfeladat, részint a pszichózis kezeléséből, szigorú absztinenciából és pszichotherápiából áll.

Az alkoholos személyiségzavar rendszerint már agykárosodással is kapcsolatos. Itt elsősorban az alkoholos demencia emelendő ki, ami gyakori tünet a háziorvosi gyakorlatban is. Itt elsősorban az értelmi képesség hanyatlását észlelhetjük, az absztrakció hiányát, az észrevevés és a koncentráció zavarát vehetjük észre. A modern képalkotó módszerek a cortikális atrófia különböző súlyosságát mutatják. Kezelésé nagyon nehéz. Részint nagyon szigorú absztinenciát követeljünk meg a további romlást elkerülendő, másrészt a szokványos demencia esetén alkalmazandó gyógyszeres kezelést forszírozzuk.

Kiemelendő még az alkoholos polyneuropathia, amely nagyon gyakori szövődménye a kronikus alkoholizmusnak és felismerése is egyszerű. Kezdetben neuralgiás panaszok jelentkeznek elsősorban az alsó végtagokon, izomgörcsökkel, szimmetrikus érzészavarral, mely dystálisan erősebb. Ehhez társul a talpak fájdalma, égő érzése. Az érzészavar harisnyaszerű és mindig kétoldali. Felosztása a klinikai tünetek alapján szenzoros típus és motoros típusra osztható. A biztos diagnózis (bár klinikai tünetei annyira jellemzőek, hogy szinte összetéveszthetetlen) EMG vizsgálattal adható meg. Megfelelő diétát és vitaminokat (B vitamin) adjunk az absztinencia megkövetelése mellett, és fizikoterápiás kezelést alkalmazzunk.

Ma hazánkban változatlanul 6-800 000 alkoholista él. Igazában az utóbbi 6-8 évben a megelőzésre fordított igyekezet is gyengült. Dacára a Népegészségügyi Program megfelelő alprogramjának látványos tevékenység nem állapítható meg. Sőt az utóbb években mintha az alkohol probléma társadalmi problémaként való kezelése is kiszorult a köztudatból. Ezt a rövid összefoglalást kezdeti beharangozásnak szánom. Talán fel lehet éleszteni a nyolcvanas évek, kilencvenes évek első felének igyekezetét, hogy végre valós problémaként kezeljük a hazai alkoholizmust.