Drogok, droghasználók 1.

A cannabis hatása nagy mértékben függ a használó személyiségétől, aktuális lelkiállapotától, és a használat körülményeitől.

Ennek ellenére igen elterjedt, az ENSZ 1997-es felmérése szerint a világ népességének 2.45 %-a rendszeres cannabis fogyasztó, és bizonyos, hogy ez a szám csak növekedett az eltelt idő alatt. Magyarországon l8 éves koráig minden második fiatal kipróbálta legalább egyszer a füvezést.

A kender fénykedvelő növény, ezért szabadföldön azokban az országokban termesztik, ahol ez a feltétel adott. Hazánkban tilos termeszteni, ennek ellenére sokan megpróbálkoznak vele többnyire melegházakban nagy fényerejű lámpákkal pótolva a természetes napfényt. A növény gyantás virága tartalmazza a THC-t, a levelek levesebb hatóanyagot tartalmaznak, és kellemetlen, maró a füstjük. A megszárított bugákat magában, vagy dohánnyal keverve füstölik el. Magából a gyantából készítik a hasist, amelyet szintén fűstölve, dohány közé keverve, vagy süteménybe sütve élveznek.

A nemesítéseknek köszönhetően mostanában olyan növények is megjelentek, amelyeknek virágaiban a THC tartalom a 2o%-ot is elérheti a régebbi 1.5 %-kal szemben, ami felveti a kérdést, hogy az ilyen fű vajon még könnyű drognak számít-e, vagy át kéne sorolni a keményebb kábítószerek csoportjába. Az erős hatás váratlanul éri a gyengébb anyaghoz szokott felhasználót, mind a szomatikus, mind a pszichés hatások erőteljesebben jelentkeznek, ami pánikot, szorongásos rohamot válthat ki.

Hatása: A növény pszichoaktiv hatóanyaga a THC /delta-9-tetrahydrocannabinol/, amely a központi idegrendszerben lévő kannabinoid receptorok ingerlésével fejti ki hatását. A cannabis régóta használatos a gyógyászatban, mivel több mint 5o féle gyógyhatású anyagot tartalmaz. Jótékony hatást fejt ki rákos betegek terápiájában,mint fájdalomcsillapító, illetve a kemoterápiás kezelés mellékhatásainak enyhítése során, a szemorvoslásban az intraokuláris nyomás csökkentésére hatékony, valamint bevált idegnyugtató szer. A 3o-as évekig nem minősült kábítószernek az USA-ban sem, és jelenleg is folyik a vita a gyógyászati alkalmazás engedélyezéséről.

Az első slukk hatása általában 3o – 6o mp alatt érezhető. A testet bizsergető érzés önti el, a gondolkodás és érzékelés mintha „egy másik dimenzióba" váltana át. A kezdeti stimuláltságot nyugodt, szemlélődő hangulat követi, emelkedett, derűs érzések, nevetgélés, kellemes közérzet, gyakran elmélyültség, befelé fordulás jellemzi. A drog hatása 2-3 óra alatt megszünik, de az enyhe befolyásoltság érzése több napig is eltarthat.

Fiziológiai hatások: THC hatása alatt a következő szomatikus jelenségek figyelhetők meg: véreres, piros szem a szem nyálkahártyájában lévő hajszálerek kitágulása következtében, szapora szívverés, enyhe, diffuz változások az EEG profilon. A szem és orr nyálkahártyáinak kiszáradása, kezdetben fokozott nyálelválasztás, majd torokszárazság, köhögés, kaparó érzés a mélyen leszívott füst miatt, gyakori vizelési inger, éhség érzet.

A „túlszívás" hatása többnyire álmosság, a személy bealszik. Előfordulnak kellemetlenebb esetek is különösen akkor, ha megnövekedett THC tartalmú fűvet szívnak anélkül, hogy ennek tudatában lenének. Ilyen esetben koordinációs zavar, reszketés, mellkasi fájdalmak, hányás, szédülés jelentkezik, téves észlelések, szenzitivitás, esetleg fenyegetettségi érzés alakulhat ki. A tünetek kellemetlenek, a pszichés jelenségek ijesztőek lehetnek, minden esetben szakorvosi ellátást tesznek szükségessé, de nem vezetnek halához. A szakirodalom még egyetlen esetben sem jegyzett fel halálos kimenetelű cannabis túladagolásos esetet.
A hosszú távú fogyasztás hatását vizsgálva figyelmet érdemelnek a keleti kultúrák, ahol évezredes hagyománya van a füstölésnek.

Megfigyelések szerint a mértékletes használatnak nincs szomatikus károsító következménye, de a nagyobb dózisok állandó és rendszeres használata komoly légúti, emésztőrendszeri, valamint pszichikai károsodáshoz vezet. A kender fűstje számos károsító égésterméket, 5o%-kal több karcinogén anyagot tartalmaz, mint a dohány, és bár számszerűen kevesebb cigarettát szívnak el, sokkal mélyebbre szívják a füstöt, és tovább tartják a tüdőben, mint a dohányosok.

Pszichikai hatások: Bár igen nagy egyéni eltérések vannak, megragadhatók az általános jellemzők. Ilyen a megnövekedett érzékszervi fogékonyság, az érzelmek elmélyülése, a szociális fogékonyság kitágulása, általános könnyedség, boldogságérzés. Megváltozott tér és időélmény, az asszociációk kreatív felgyorsulása, intenzív kapcsolat a tárgyi, emberi környezettel. A gátlások feloldódnak, és nyugodt, derűs, barátságos hangulat uralkodik el, melynek során mély megértések születnek a világról, és a másik emberről. Különösen fogékonnyá tesz a zene, általában az érzékletes élmények iránt.

Előfordulhat az ellenkezője is: a gondolatok olyan sebességgel követik egymást, hogy a személy nem tudja kifejezni magát, nem tartja a célképzetet, összefüggéstelenül, szósalátákban beszél. Egyszerű cselekvésekben összezavarodik, egyik pillanatról a másikra elfelejti, hogy mit is akart tenni, vagy mondani. Az érzékek különleges kiélesedése folytán a nem megfelelő környezet, vagy lelkiállapot hatása megsokszorozódik, és félelem, szorongás, ingerültség keletkezik, ami szenzitiv-paranoid élményvilághoz vezet.

A cannabis hatása nagy mértékben függ a használó személyiségétől, aktuális lelkiállapotától, és a használat körülményeitől. Instabil, szorongó zilált lelkiállapotú egyéneknél különösen ha nem biztonságos, lepusztult környezetben füveznek a hatás könnyen válik destruktivvá. Súlyosabb esetekben zavartság, fenyegető érzékcsalódások, pánik, paranoiditás, akár pszichotikus állapot léphet fel.

A feltételezések szerint azokból vált ki negativ reakciókat a cannabis, akik eleve pszichésen veszélyeztetettek voltak, és a drog csak „kihozta" a lappangó pszichózist, ugyanakkor nincs olyan szűrési módszer, teszt, vagy vizsgálat, amely kiszűrné a veszélyeztetett egyéneket. A tartós használat az arra hajlamos egyéneknél lassan is elvégezheti romboló munkáját, és mentális leépüléshez, pszichés deformálódáshoz vezethet.

A hozzászokás kérdése itt is felmerül. A használó, miután kiismerte a fű fiziológiás, és pszichés következeményeit, képessé válik ezek kontrollálására, vagyis nem változik meg a viselkedése, képes lesz ugyanúgy funkcionálni a mindennapi életben, mintha „tiszta" lenne. Miután ismerik a drogot, a pozitiv hatás, pl. gátlások oldása, eléréséhez egyre kisebb adagra van szükségük, ez az un. "negativ tolerancia" jelensége.

Bár biológiai függésről nem beszélhetünk, a drogot napi rendszerességgel használók felénél jelentős pszichés függés lép fel. Az elvonási tünetek a többi droghoz viszonyítva enyhék: ingerültség, álmatlanság, rossz közérzet, ami azzal magyarázható, hogy a THC lassan ürül ki a szervezetből.

A gyakorló orvos többnyire akkor találkozik cannabis hatása alatt álló személlyel, ha a negativ hatások érvényesülnek. Gyakorlatlan használók, tapasztalatlan fiatalok esetenként a fellépő szomatikus tünetektől pánikba esnek, és orvosi segítséget kérnek. Ilyen esetben az akut ellátás mellett alaposan kikérdezésre is szükség van, mivel tisztázni kell, hogy mit, mikor, és mivel kombinálva vett be a segítségre szoruló személy.

A füvezők általában felhagynak az alkohollal, sőt le is nézik, mint „butító szert", viszont nem idegenkednek az LSD-től, vagy más tudatmódosító szertől, amelynek komolyabb pszichés hatása van, mint a cannabisnak. Az orvos feladata elkülöníteni az aktuális pánikot a súlyosabb pszichés zavartól, pszichózistól. Míg az első esetben a további feladat az „elterelés", a másodikban szakellátás szükséges.

Drogok, droghasználók - 2. rész

Drogok, droghasználók - 3. rész