Drogok, droghasználók 2.

Még alkalomszerű használat esetén is meg kell fizetni a „jó hangulat" árát.

A Speed és az Extasy hatására a szervezet teljesítőképessége fokozódik, evés, alvás, fáradtság érzés nélkül képes a szer használója egész éjszaka táncolni, bulizni. Felgyorsul a beszéd, a mozgás, az asszociációk, a gátlások eltűnnek, a kontaktusképesség növekedik.

Az amfetamin hatására a szervezet válaszreakciói megegyeznek a stresszre adott tünetekkel: nő a vérnyomás, emelkedik a pulzusszám, a pupilla kitágul, az éberség fokozódik, a fájdalomérzési küszöb megemelkedik. A fokozott testi igénybevétel következtében nagy a folyadékvesztés, ami kiszáradással fenyeget, és fokozza a szerek mérgező hatását. A belső szervek, a vese, a szív, a máj terhelése megnő. Gyakori használat esetén a szervi károsodás kimutatott, Extasy esetében az idegrendszeri ártalom is. Nagyobb adagoknál a hatás ellenkező lehet: feldobottság helyett szorongásos pánik, paranoid roham, fenyegetettségi érzés áll elő. Még alkalomszerű használat esetén is meg kell fizetni a „jó hangulat" árát: nyomottság, fokozott alvásigény, kifáradás jelentkezik másnap. Átlagos adag esetén a szer kiürülési ideje 4-6 óra.

Az amfetaminok fizikai függőséget nem okoznak, de nagyon erős pszichés dependencia alakulhat ki. A személy képtelenné válik a „normális" társasági életre, deprimált, visszahúzódó, nyugtalan, úgy érzi, hogy speed nélkül nem tud társaságba menni, és mindent megtesz, hogy megszerezze a szórakozáshoz elengedhetetlennek vélt szert.

Kokain
Természetes eredetű stimuláns drog, amely igen fontos szerepet töltött be a gyógyászatban, mint helyi érzéstelenítő. Kezdetben a morfinfüggőség helyettesítő szereként is nagy reményeket fűztek hozzá, míg nem kiderült, hogy a kokain maga is dependenciához vezet.

A koka cserje termesztése és leveleinek rágása az Andok országainak évezredes hagyományai közé tartozik. 1574-ben fordult elő először, hogy etgy angol fűszerkönyvben említést tesznek a spanyol gyarmatokon található csodálatos növényről,de még eltelt egy évszázad, amíg bekerült az európai forgalomba mint rekeációs szer. Közismert, hogy az eredeto Coca cola recept bőven tartalmazott kokaint és csak l9o3-ban vonták ki az italból. Ezidőtájt már előtérbe került a gyógyászati alkalmazás, ám ezzel párhuzamosan szaporodtak a függőségre utaló tapasztalatok is. A növekvő amerikai kereslet arra serkentette a Dél amerikai országokat, hogy kereskedelmi mennyiségben termesszék a növényt, míg nem a gazdaságilag elmaradott országok mezőgazdasága jelentősen át nem állt erre az üzletre. A kokain bárók és Amerika harca és összefonódása meghatározta a 8o-as éveket, és napjainkban is tart./

Intravénásan beadott kokain hatására intenzív, igen rövid ideig tartó eufória érzés jelentkezik pár mp-ig tartó csúcsérzéssel. Megszűnik az éhség, szomjúság és fáradtságérzés. Hiperaktívvá tesz, omnipotencia érzést eredményez, enyhén hallucinogén. A szer gyorsan lebomlik, a hatás mindössze néhány órát tart, és bár biológiai függést nem okoz, a lelki függőség gyorsan kiépül.
A testi tünetek megegyeznek az egyéb stimuláló szerekével: vérnyomás emelkedés, szívritmus zavarok, infarktus, epilepsziás görcsök, pszichózis, verejtékezés, kézremegés, émelygés, hányás, inszomnia, izgalmi tünetek. Kokain hatása alatt fokozódik a beleseti veszély. Bizonyított a magzatkárosító hatás, és a krónikus depresszió kialakulása.

A kokain drága drog, ezért rendszeres használatát csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. Kémiai kezelés végtermékeként jön létre a crack , ami elfüstölhető, intenzivebb hatású, és sokkal olcsóbb, vagyis szélesebb körben terjeszthető, hatóanyagát tekintve azonban ugyanúgy kokainról van szó. Az USA-ban csak a crack elterjedésekor kezdték kábítószerként kezelni a kokaint is.

A heroin után a kokainnál, és különösen a a cracknél alakul ki gyors és erős pszichikai függés. A tolerancia szintén gyorsan kialakul, egyre nagyobb és erősebb adagra van szükség a hatás eléréséhez.

Bódító szerek
Hatásukat tekintve erős nyugtató, szorongás csökkentő hatással rendelkeznek. Ebbe a csoportba sorolhatók az opiátok / morfium, ópium, heroin, mák tea/, a ragasztó-hígító szerek, nyugtatók, és az alkohol is.

Az ópium nagyon régóta ismert szer, amelyet a mai napig is alkalmaznak a gyógyászatban mint igen hatásos fájdalomcsillapítót. Morfinszármazék néhány köhögéscsillapító, és a hatóanyag jól használható krónikus hasmenés kezelésére. Mivel igen erős függőség alakul ki, terápiás használata szigorú szabályokhoz kötött, és csak orvosi ellenőrzés mellett lehetséges.
Az ópium évezredek óta elterjedt élvezeti cikk volt a keleti kultúrákban, legkorábbi említését egy 4000 éves sumér szövegben találjuk, de Európában sem volt ismeretlen már az ókorban sem. Sok más narkotikumhoz hasonlóan az ópium is a gyógyászatban kezdte karrierjét mivel hatásosnak bizonyult erős fájdalmak csillapítására. A mákfőzet, mint altató-nyugtató szer régóta ismert a népi gyógyászatban is. Függőséget eredményező következményét viszonylag későn, a l9. század végén, 2o. elején kezdték felismerni, akkor viszont nyomban üldözni is kezdték.

A Brit Birodalom hatalmas haszonra tett szert azáltal, hogy kínaiak millióit látta el ópiummal olyan sikeresen, hogy becslések szerint l900-ra az össz kínai lakosság 27%-a ópium függő volt. A nyugati kultúrkörben a szer abuzús-szerű használói között igen nagy számban fordultak elő orvosok, mivel eleinte nem voltak tisztában
az ópium függőséget eredményező hatásával. A morfiumról, amelyről azt feltételezték, hogy csak a hasznos hatóanyagokat tartalmazza, szintén hamar kiderült, hogy függőséget eredményező kábítószer. 1898-ban a Bayer cég piacra dobta Heroin néven a késöbbiekben az egyik leggyilkosabbnak bizonyuló kábítószert abban a hitben, hogy egy igen hatásos köhögés-csillapítóval van dolga.

Opiátok hatására heveny, fájdalomnélküli boldogság, felfokozott kéjérzet, az ún. „flash" élménye következik be, amely gyorsan elmúlik, de az euforikus hatás hosszabb ideig fennmarad, majd nyugalom, befelé fordulás, a külső világtól való elszakadás, boldogság, lebegő érzés jelentkezik. Bódult, esetenként eszméletlen állapot.

A heroinnak számos, és igen romboló szomatikus következményei vannak. Az életfunkciók lelassulnak: esik a vérnyomás, a pupilla beszűkül, a szem vizenyős, a lelassult bélműködés következtében krónikus székrekedés jön létre, csökkenti az étvágyat és a szexuális érdeklődést, gátló hatást fejt ki a légzésre, károsítja az idegrendszert. Túladagolás következtében a légzőközpont bénulása, szívritmus zavarok okoznak halált.

A heroinista lesoványodik az elégtelen táplálkozás következtében, valamint a lecsökkent immunvédekezés miatt fokozottan ki van téve fertőzéseknek. A nem steril tű AIDS és hepatitisz veszélyt jelent. A heroinista kisodródik a társadalom peremére, elveszti szociális kapcsolatait, egzisztenciáját, a szükséges pénz megszerzése miatt bűnelkövetővé válik. Szellemileg, érzelmileg, intellektuálisan leépül, munkavégzésre alkalmatlanná válik.

A heroin erős testi, lelki függést alakít ki. A tolerancia gyorsan kialakul, és a szer hiányában attól függően, hogy mióta és milyen erősen függő a személy heves testi tünetek jelentkeznek. Ezek: izzadás, remegés, könnyezés, csöpögő orr, hasmenés, alvászavar, ingadozó vérnyomás, erős csontfájdalmak, tágult pupillák és igen heves szorongás, félelem. A szomatikus tünetek, bár nagy szenvedést okoznak, a legritkább esetben vezetnek halálhoz, és általában 7-lo nap után megszünnek. Nem mondható ez el a pszichés szenvedésről, melyet az elvonáson átesettek sokkal fájdalmasabbnak mondanak, mint a testi fájdalmakat. A szorongás és depresszió sokáig megmarad. A gyógyult heroinistának szembe kell néznie azzal a szociális, és egzisztenciális pusztítással, amit a függő életmód eredményezett. Aki ebben az időszakban nem kap szakavatott segítséget, az nagy valószínűséggel visszaesővé válik.

Hallucinogének
Legismertebb képviselője az LSD, de ide tartozik számos növényi eredetű alkaloid, pl. gomba is.

1943-ban Albert Hofman, a Sandoz gyógyszergyár vegyésze anyarozzsal folytatott kísérletei során véletlenül lenyelte az izolált anyagot, amelynek következtében különös vizuális, pszichés és mentális élményben volt része. Élményeit utólag pontosan lejegyezte, ami azt bizonyította, hogy bár érzékelése és tudatállapota megváltozott, tudatossága nem szenvedett kárt. A felfedezés elindította a szer intenzív vizsgálatát. Állat és önkísérletek után a pszichiátriában kezdték alkalmazni, mivel a szer hatása alatt felszínre kerülnek, és elrendeződnek patogén tudattalan lelki tartalmak. A 6o-as években az LSD kedvelt szer volt a hippik között, de hamarosan kiderült, hogy igen erős pszichés hatása veszélyeket is rejt, ezért betiltották. Jelenleg ismét divatba jött a használata, de sokkal kisebb adagban, így a több órás utazás helyett mint hangulatjavító szer van forgalomban.

Az LSD hosszú hatású szer, egy „utazás" 6-12 órát is tarthat. A vizuális érzékcsalódások nem azt jelentik, hogy a személy nem létező dolgokat lát, hanem a létező világot látja másként. A formák feloldódnak, ragyogó színek jelennek meg, kaleidoszkópszerű mintázatok táncolnak lehunyt szem előtt. Az utazó képszerű formában átélheti múltbeli traumáit, és megoldást is talál rájuk. Az érzelmek igen erősek, és az átélt élmények az utazás végeztével is megőrzik lelki realitásukat. A tudat éber és világos, a gondolkodás több síkon lehetséges. Néha mély misztikus megértés születik az élet, halál, teremtés és a világegyetem vonatkozásában. Az érzékek kiélesednek, gyakori a szinesztézia jelensége: a hangok képekké válnak, a mozgás zenévé.

Kedvezőtlen körülmények között, vagy labilis személyeknél „bad trip", rossz utazás jön létre, ami azért is kínos, mert az LSD hatása hosszú. Ezek az élmények nagy félelemmel járnak, a tudattalanból előtörő destruktív tartalmak veszélyeztetik az önkontrollt. Arra hajlamos egyéneknél előhívja a lappangó pszichózist, az utazó „fennakad", és ez az állapot az LSD kiürülésével is megmarad.

Bár az LSD hatása nagymértékben függ a dózistól, gyakorlatilag nem lehet túladagolni. A tolerancia gyorsan kialakul, de az ismételt bevétel, ha még nem bomlott le a szer, nem növeli a hatást. Az LSD veszélyessége abban áll, hogy míg más drogok csak a gyakori, krónikus használat során válnak károsítóvá, addig az LSD-nél minden alkalommal, akár már az első próbálkozásnál is fennáll a pszichés veszélyeztetettség kockázata.