Testi bajok és a depresszió

A depresszió és testi betegség sokszor együtt jár egymás okai és következményei lehetnek.

A háziorvoshoz fordulók között a diagnosztizált depressziós esetek száma körülbelül 5%. A mindennapi gyakorlatban azonban sokkal gyakoribb, hogy a depresszió nem önmagában fordul elő, hanem más betegséggel – egyéb pszichiátriai zavarral, vagy testi betegséggel – együtt. A társbetegségek jelenléte fokozza a testi és a lelki szenvedést; a napi aktivitások és az élettér jobban beszűkülnek, a társas kapcsolatok kifejezettebben károsodnak, az életminőség nagyobb mértékben romlik, mint csak egyféle betegség előfordulása esetén.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a krónikus testi betegség rontja a depresszió gyógyulási esélyeit. A depresszió viszont fokozhatja a krónikus betegség okozta gondokat, gyakrabban teszi szükségessé a kórházi elhelyezést, növeli az öngyilkosság veszélyét. A WHO 15 országra kiterjedő vizsgálata szerint a pszichés állapot sérülésével arányosan károsodik az egészségi állapot is, sőt a pszichés betegségek sokkal nagyobb mértékű munkaképesség csökkenést idéznek elő, mint a testi betegségek.

 
Egy nagyszabású, amerikai vizsgálatban a krónikus pszichiátriai betegségek és más pszichiátriai illetve testi betegségek előfordulását vizsgálták (National Comorbidity Survey). A vizsgálat eredményei szerint a krónikus pszichiátriai betegségek 75%-a társul valamilyen más pszichiátriai vagy testi betegséggel. Azoknál a betegeknél, akiknél legalább két krónikus testi betegség áll fenn, a súlyos major depresszió előfordulási gyakorisága 12,5%, míg az egészségesek (testi betegségben nem szenvedők) körében csupán 3,1%.

Milyen összefüggés lehetséges a depresszió
és a testi betegségek együttes előfordulása között?

• A depresszió és a testi betegség együttes előfordulása véletlenszerű. Kezdetük időben eltérhet, de a vizsgálati időpontban mindkét betegség fennáll, egymástól függetlenül vagy
• A depresszió és a testi betegség kialakulása közös tényezőre vezethető vissza. Például az elhúzódó stressz gyomorfekélyt, depressziót, stroke-ot eredményezhet vagy
• A depresszió okozza a testi betegséget, esetleg fordítva, a testi betegség hosszú távú fennállása vezet depressziós tünetegyüttes kialakulásához.

Amikor a depresszió okozza a testi betegséget
A depresszió hosszú távú fennállása testi panaszok vagy akár belgyógyászati betegségek kialakulásához is vezethet. Ez esetben a pszichiáter felelőssége, hogy észlelje a panaszok hátterében kialakuló szervi változásokat.

Számos tanulmány foglalkozik azzal, hogy milyen pszichés, központi idegrendszeri hatások révén eredményez a depresszió egészségkárosodást. A vizsgálatok széles köre arra utal, hogy a céltalanság, a tehetetlenség az értéktelenség, a teljes kudarc átélése a központi idegrendszer közvetítésével igen súlyos élettani következményekkel jár például a hormonális rendszer működésében. Eltolódik a hormonális egyensúlyi állapot, egyes hormonok túltermelődnek, és ezzel megzavarják a belső szervek működését. A vizsgálatok szerint a depresszió károsan befolyásolja az immunrendszer működését, a véralvadást, a vérnyomást és a szívritmust.

Amikor a testi betegség okozza a depressziót
Gyakoribb eset, amikor a krónikus testi betegség lefolyása során depresszív epizód alakul ki. A testi betegség arra hajlamos betegnél biológiai alapokon és pszichés hatásokon keresztül egyaránt elindíthatja a depresszió kialakulását. Utóbbiakat tekintve elsősorban a hosszantartó betegségek okozta elkeseredettség, reménytelenség, korlátozottságok, elszigetelődés és stressz okozta pszichés terhek játszhatnak szerepet a hangulatzavarok kialakulásában. Daganatos betegségek, szív-érrendszeri betegségek, magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség különböző formái, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri kórképek, allergiás betegségek, a hormonrendszert érintő megbetegedések, krónikus idegrendszeri, reumatológiai kórképek fennállása fokozott rizikót jelent a depressziót illetően. Több, a fenti betegségek kezelésére használt gyógyszer is okozhat hangulatzavart, vagy más pszichés problémát (pl. szteroid hormonok, szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, savtermelést gátló gyógyszerek, egyes antibiotikumok).

Ilyenkor a beteg a háziorvosához fordul testi tüneteivel, tehát ebben az esetben a depresszió és a vele együtt járó kóros fizikai állapot felismerése elsősorban a családorvosra hárul. Mivel a depresszió sokszor elsősorban csak testi tüneteket okoz, vagy a beteg csak ezeket említi meg orvosának, ezért sok esetben a depressziót nem is tudják felismerni, és kezelni sem. Így számos vizsgálat elvégzésére kerülhet sor – teljesen fölöslegesen.
A fel nem ismert testi betegség ugyanúgy rontja a depresszió gyógyhajlamát, mint ahogy a fel nem ismert depresszió a testi betegségét. Ezért nagyon fontos a társbetegségek mielőbbi felismerése, annak észlelésekor pedig mindkét betegség megfelelő kezelése.

Hogyan lehet elkülöníteni egymástól a depresszió
és a testi betegség tüneteit?

A depresszió felismerése testi betegség fennállása esetén gyakran jelent problémát. A depresszió bizonyos tüneteinek elkülönítése a testi betegség tüneteitől néha igen nehéz: a depresszió és egyes testi betegségek tünetei átfedést mutathatnak, a testi betegség tünetei elfedhetik a depresszió tüneteit. Sok esetben problémát jelent az is, hogy mivel a testi betegség mellett kialakuló depresszió nem kerül felismerésre, a depressziós tüneteket az alapbetegség okozta állapot rosszabbodásnak ítélik.

A depresszió testi tünetei nehezítik meg leginkább a krónikus testi betegség mellett fellépő depresszió elkülönítését és felismerését. Ezek a tünetek, vagyis a fáradtság, alvászavar, étvágycsökkenés és fogyás ugyanis krónikus testi betegséget is kísérhetnek, nem csupán depressziót. Az elkülönítésben ezért elsősorban az érzelmi funkciók értékelése jelenthet segítséget. Testi betegség következtében ritkábban észlelhetők torzulások ezen a területen. Depresszió mellett szólhat a negatív önértékelés, az önvádlás, a tehetetlenség-érzés, a pesszimizmus, a fokozott ingerlékenység.
A megfigyelések arra utalnak, hogy a krónikus testi betegség mellett fennálló depresszió inkább az idősebb korosztályra jellemző. A testi betegség mellett fellépő depresszió kevésbé súlyos, ritkább a családi halmozódás, kevesebb a pszichiátriai előzmény, és a nemek arányát tekintve a nők túlsúlya kevésbé kifejezett.

A hagyományos depresszió skálák általában nem segítenek megbízhatóan a megfelelő diagnózis felállításában, ugyanis több olyan tünetet is vizsgálnak, amely mindkét betegség típusban szerepelhet. Ezek miatt a diagnosztikus problémák miatt Endicott (1984) speciális szempontokat javasolt a testi betegség mellett fellépő depresszió diagnosztizálásához.

Endicott skála (testi betegség mellett jelentkező depresszió felismeréséhez)
Kéthetes periódus, amelyben nyomott hangulat vagy az örömérzés csökkenése, illetve a szokásos tevékenységekben érdeklődés csökkenés fordul elő a nap jelentős részében, csaknem minden nap és a fentiekhez – a testi betegség nélküli depressziós tünetek helyett – további négy tünet társul az alábbiakból:
•  érdeklődés csökkenése a szokásos tevékenységekben,
•  értéktelenség-érzés vagy önvádlás,
• visszatérő halállal kapcsolatos gondolatok,
•  fokozott nyugtalanság vagy gátoltság,
•  rágódás, pesszimizmus (csökkent energia helyett),
•  szánalmas elhanyagolt megjelenés (étvágy- és súlyváltozás helyett),
•  a hangulatot nem befolyásolja a környezet (a koncentrációs zavar helyett),
•  társas tevékenységek csökkenése, csökkent beszédkészség (alvászavar helyett).

A depresszió és a testi betegség elkülöníthető jellemzői
Depresszióra jellemzőbb:
- a családban már előfordult depresszió
- a beteg kórtörténetében pszichiátriai előzmény szerepel
- negatív önértékelés
- önvádlás
- pesszimizmus
- gyakori sírás
- ingerlékenység
- gyakori halállal kapcsolatos gondolatok

Mindkettőre jellemző:
- fáradtság
- alvászavar
- étvágycsökkenés
- fogyás

Testi betegségre jellemzőbb:
- a családban már előfordult az adott betegség 
- a beteg kórtörténetében testi betegség szerepel
- a tünetek hirtelen lépnek fel
- gyakori tünet a fájdalom 
- pozitív vizsgálati leletek

A depressziót és a testi betegséget egyaránt kezelni kell
A tünetegyüttes kezelése tekintetében a leglényegesebb szempont, hogy egyik betegség kezelésére alkalmazott terápia sem ronthatja a másik betegséget. Figyelembe kell venni azt is, hogy a beállított gyógyszerek ne lépjenek egymással kölcsönhatásba és ne okozzanak olyan mellékhatást, amelyek fokozhatják a betegek egyébként is jelentős hangulati labilitását, rossz közérzetét. A testi betegség mellett fellépő depresszió kezelésének módszerei megegyeznek a testi megbetegedés nélküli depresszió kezelésekor alkalmazott terápiás ajánlásokkal, de a gyógyszereket a fenti szempontok alapján kell kiválasztani.