Űrhajósok és földi betegek érdekében kutatják a Holdon lévő por egészségügyi kockázatait.
A Holdon lévő por nem csak tisztasági gondokat okozhat az ott tartózkodó űrhajósoknak, hanem komoly egészségügyi problémák forrása is lehet - állítják amerikai tudósok.
A Holdra való visszatérést tervezve, az Országos Űrkutatási Bioegészségügyi Intézet (NSBRI) munkatársai a holdpor emberi tüdőre gyakorolt hatásait vizsgálják, annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire veszélyezteti a finom por az űrhajósok egészségét. A kutatási eredmények jelentősen befolyásolhatják egy jövőbeni holdbázis felépítését, amellett, hogy a földi orvostudomány számára is hasznosak lehetnek.
"A fő kérdések: mennyi kerülhet ebből a porból a tüdőbe, mennyi ideig marad ott és mennyire károsítja az emberi szervezetet? - nyilatkozta Dr. Kim Prisk az NSBRI munkatársa - Elsősorban ezekre keressük a választ a kutatásaink során." A '60-as és '70-es években végrehajtott Apolló holdprogramok során az asztronauták igen nagy mennyiségű holdport szállítottak ruhájukon az űrkabinokba. A porkoncentráció olyan nagy volt ekkor az űrhajóban, hogy néhány asztronauta saját bevallása szerint valósággal érezte a holdpor szagát.
Bár az Apolló programok során az űrhajósoknak semmilyen egészségügyi gondot nem okozott a holdpor, az egészségügyi kockázat mégsem elhanyagolható, hiszen a finom por tulajdonságai sokban hasonlóak a kvarchoz, amely az emberi szervezet számára igen mérgező. Az Apolló program keretében végzett repülések csupán néhány napot vettek igénybe, később azonban egy esetleges holdbázis telepítésekor az asztronautáknak több hónapot kellene a Holdon tölteniük.
A hold gravitációjának és a por apró méretének köszönhetően az emberi légzőszervek nem képesek a nemkívánatos anyagok eltávolítására. "A Hold gravitációja nem teszi lehetővé, hogy az apró szemcsék távozzanak a légzőszervekből, így azok megtelepedhetnek a tüdőben, ahol aztán később súlyos egészségügyi problémák forrásai lehetnek" - nyilatkozta Dr. Prisk.
A tüdő rendkívül érzékeny szerv, köszönhetően hatalmas felszínének, amely egy érzékeny membránon át közvetlenül a vérbe szállítja az oxigén-molekulákat. Az egészségügyi kockázat különösen a mélyen megtelepedő porszemcsék esetében lehet jelentős.
A kutatók most zéró-gravitációs környezetben vizsgálják miként viselkednek a porszemcsék az emberi szervezetben. "A kísérletek során a holdon található gravitációt szimulálva kis mennyiségű porszemcséket jutattunk be néhány önkéntes szervezetébe, majd azok viselkedését tanulmányozva próbálunk meg többet megtudni a holdbéli körülményekről" - nyilatkozta Dr. Prisk.
"Az első eredmények alapján elmondható, hogy a 2.5 mikronnál apróbb részecskék okozhatják a fő gondot, ezekre ugyanis jelentősen hat a gravitáció-változás. Reméljük további kutatásaink során megoldást is találhatunk a problémára, ez pedig egyaránt hasznára lesz az űrhajósoknak és a földi betegeknek" - tette hozzá Dr. Prisk.