• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

A korai halál okait is kikutatták

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

Már nagyszabású kutatási program is igazolja: messze még a népegészség, s egyre messzebb Európa.

Lezárult a 2006. januárjában indult Jedlik Ányos kutatási projekt, melynek során a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és megelőzési lehetőségeit térképezték fel. A 340 millió Ft összköltségvetésű program égisze alatt futó több, egymáshoz kapcsolódó kutatás regionális és országos szinten elemezte a jelenlegi prevenciós gyakorlatot, azonosította a nagykockázatú csoportokat, felkutatta a jelentős társadalmi és anyagi terhet jelentő megbetegedések kockázati tényezőit és ajánlásokat fogalmazott meg célzott prevenciós beavatkozásokra.

Alapvető kutatói megállapítás, hogy mire esetleg sikerülne közelíteni számos egészségügyi mutatónkat az európai átlaghoz, maga az átlag megint messzebb kerül, mert a régi tagországok jobb helyzetből indulva sokkal intenzívebben javítanak a sajátjukon. Persze, néhány százalék javulás is hosszabb emberélet, kevesebb betegséget jelent, illetve jelentene, ha sikerülne – hangzott el a mai, beszámoló sajtótájékoztatón.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a program alprogramjai a keringési (magasvérnyomás betegség, szívinfarktus, szélütés) és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok) a krónikus májbetegségek és májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési programok hatékonyságának elemzését és javítását célozták. A kutatási programot a Debreceni Egyetem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ -, a Központi Statisztikai Hivatal, és négy nagy gyógyszercég alkotta konzorcium jegyezte.

Persze ugyanezen célokból a programon kívül is futottak és futnak kezdeményezések, újabb és újabb adatbázisok, regiszterek mutatják a riasztó valóságot, s a Jedlik Program abban sem egyedülálló, hogy kicsiben hatékonynak bizonyuló, így akár országosság tehető prevenciós módszereket, eljárásokat is kipróbáltak a program résztvevői, olyanokat, melyekre népegészségügyi stratégia épülhet e szétszórt ötletelés és kampányozás helyett.

De minél több, annál jobb, örülnünk kell, ha legalább az kiderül: mi az, amire teljesen feleslegesen dobjuk ki a pénzt. Így hasznos, ha igazolódik, hogy nem csak a prevenciós gyakorlattal és propagandával, hanem a betegségek kezelésével sincsen minden rendben, valamitől még a felismert betegek gyógyítása sem eléggé hatékony.

Ezt mutatja például a felmérés, ami szerint a 20-69 éves magyar lakosság több mint egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában, akár tudja (mert a többség tudja) akár nem. E betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, de ami még ijesztőbb, hogy a kezelt betegek 50%-ban a tünetegyüttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes terápia.

Újfent igazolódott, hogy a cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60%-uk elhízott. A betegek mindössze egynegyede esetén megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása. Háromnegyedük esetén a vércukor tartósan magas, 40%-uké olyan mértékben, hogy az jelentősen megnöveli a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát. A cukorbetegek 90%-a magasvérnyomás betegségben is szenved – ismertettek néhány példát a kutatók.


Voltak olyan programelemek és előzmények, aminek a tervek, illetve remények szerint lesz folytatása, mondta el előadásában dr. Ádány Róza professzor, a Program vezetője. Például a Debreceni Egyetem a tervek szerint három tanszékének összefogásával olyan alapellátási modellpraxist hoz létre, amelyben bemutathatja, hogyan működne, ha a háziorvos érdekelt volna a prevencióban. Egyetlen helyen lesz munkaidőben a háziorvosi ellátás, a rizikóbecslés és szűrés valamint életmód-tanácsadás és egészségpszichológiai szolgáltatást is nyújtanának.

Ugyancsak szeretnék országossá tenni az eddig csak néhány megyét monitorozó obszervatórium-rendszert, ami a halálozási mutatók területi különbségeit kutatja a néhány száz fős településekig gyűjtve és rendszerezve az adatokat. Így minden megyében elkészülhet a szabolcsihoz hasonló sokat mondó adatsor, amelyből kiderült, az átlagot mutató statisztikák mögött óriási különbségek vannak, míg Nyíregyházán a korai halálozási mutatók 20 százalékkal az országos átlag alatt vannak, a 3000 lakosúnál kisebb településeken viszont 30 százalékkal felette. Országossá válhatna az a háziorvosi morbiditási adatgyűjtési program is, ami 12 betegség előfordulási gyakoriságát méri 1997 óta, s amire ezek az adatok majd rendelkezésre állnak, addigra az is kiderülhet: akkor most mit kellene végre csinálni?

Legolvasottabb cikkeink