Ellenálló baktériumok akadályozzák az antibiotikumok hatását.
Az antibiotikum alkalmazás elkerülhetetlenül együtt jár az ellenük kialakuló bakteriális rezisztenciával - ellenállóvá válás. Az elmúlt 10-15 évben a rezisztencia mértéke már kritikussá vált, veszélyezteti a fertőzéses megbetegedések kezelésének eredményességét, növeli a gyógyuláshoz szükséges időtartamot és jelentősen emeli a kezelés költségeit. Bár általánosságban elmondható, hogy az antibiotikum fogyasztás és a bakteriális rezisztencia mértéke között összefüggés van, ez az egyes baktérium – antibiotikum relációban ritkán jelent direkt egyenes összefüggést, alakulásában számos tényező játszik szerepet. Kétségtelen, hogy az antibiotikumok szakmailag nem megfelelő és sokszor felesleges alkalmazása is jelentősen hozzájárul a rezisztencia növekedéséhez.
A bakteriális rezisztencia riasztó mértéke miatt a világ számos országában folyik összehangolt és szervezett munka az antibiotikumok ésszerű felhasználása érdekében. Az elmúlt évek európai tapasztalatai alapján az egészségügyi hatóságok által szervezett kampányok segítségével – amelyek részben a lakosság felvilágosítását, részben az orvosok antibiotikum alkalmazásának magasabb szakmai színvonalát célozták meg – jelentős eredményeket lehetett elérni az ambuláns betegellátásban: 5%-kal csökkent az antibiotikum fogyasztás, csökkent a bakteriális rezisztencia mértéke és a kezelés költsége is, minden 1 Euro befektetés 8 Euro megtakarítást eredményezett néhány év alatt.
Az intézményi szintű, kórházi antibiotikum alkalmazás ésszerűsítése és a rezisztens baktériumok terjedését megfékező infekció kontroll az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában 30 éves múltra tekint vissza. Számos megközelítés született és különböző metodikákat próbáltak ki. Mára egyértelművé vált, hogy a csak admisztratív eszközökön, korlátozásokon alapuló megközelítések hosszú távon nem válnak be, mert olyan bonyolult és sokoldalú problémáról van szó, amit csak szakmai szempontok alkalmazásával lehet megoldani. Ennek alapja, az infekciók kezelésében jártas szakemberek, infektológusok, klinikai mikrobiológusok, gyógyszerészek, epidemiológusok bevonása a betegellátásba. Szervezett csapatmunkára van szükség, ami a jobb betegellátás mellett csökkenti a bakteriális rezisztencia mértékét, csökkenti a költségeket és egyben része a minőségbiztosításnak.
Az infekciók hatékonyabb kezelése és az infekció kontroll megvalósíthatatlan jól felszerelt és modern mikrobiológiai laboratóriumi háttér nélkül. A tevékenység infrastrukturális és személyi feltételeinek biztosítása az egészségügyi hatóságok és az intézményi menedzsment feladata és felelőssége.
A sikeres gyógyításhoz, az infekciós kórképek hatékony antibiotikum terápiájához valamint a nozokómiális fertőzések terjedésének kontrolálásához a gyors helyben végzett mikrobiológiai diagnosztika segít a legjobban. A klinikai mikrobiológus aktív tagja kell, hogy legyen a kórházi Infekció Kontroll Bizottságának, az Antibiotikum Bizottságnak és napi kontaktusban kell lennie a klinikusokkal a hatékony betegellátás érdekében. A hazai mikrobiológiai laboratóriumok minden nehézségük ellenére magas színvonalú diagnosztikai tevékenységre képesek. A nemzetközi elvárásoknak megfelelően használják a legújabb diagnosztikai eljárásokat. A mikrobiológiai diagnosztikát forradalmasító molekuláris genetikai módszerek alkalmazásának azonban gátat szab a finanszírozás megoldatlansága és a járó beteg ellátásban alkalmazott korlátozás a módszerek alkalmazásában.