Az éjszakai ágybavizelés (enuresis nocturna) öt éves életkor után tekinthető betegségnek.
Jellemzője, hogy az akarattalan éjszakai vizeletürítést nem kíséri semmilyen központi idegrendszeri probléma. Európaszerte több mint ötmillió gyermek szenved ebben a világ számos országában előforduló betegségben. Fiúgyermekeknél gyakoribb az előfordulása, mint lányoknál. Egy felmérés szerint a teljes hét éves korosztály 16 százaléka szenved ebben a betegségben − kezelés nélkül.
Téves elképzelés, hogy ezek a gyermekek „kinövik" a bepisilést! Ezt erősítik meg a felnőtt korosztály körében végzett kutatási adatok is: Hong-Kong-i vizsgálatok szerint enuresisben a 40 évesnél fiatalabb felnőtt populáció 2,5 százaléka érintett: 50 százalékuk hetente háromszor vagy többször bevizel.
Általános tapasztalat, hogy a szülők a főként gyermekkorban jelentkező enuretikus tüneteket rosszul értelmezik annak ellenére, hogy krónikus, elhúzódó betegségről van szó. Gyakran nem ismerik fel, és/vagy nem értik meg e betegség ismérveit: a szülői társadalom 80 százaléka tévesen a stressznek, félelemnek tulajdonítja a bevizelést, csaknem 50 százaléka pedig tudomást sem vesz a betegség létezéséről, vagy egészen addig vár a cselekvéssel, míg a gyermek legalább hetente három éjszaka bepisil.
Vannak azonban, akik felismerik, hogy gyermeküknek mire van szüksége és segítik a betegségből való kilábalást. Első sorban erre szolgálnak a nyaranta szerveződő enuresis gyermektáborok, amelyekről Dr. Szabó László, a miskolci BAZ Megyei Kórház Gyermek Egészségügyi Központjának főorvosa, a kuratórium elnöke, a vele készült interjúban számolt be.
Mit tud nyújtani az enuresis tábor azon szülők számára, akik tanácstalanok, aggódnak gyermekük éjszakai ágybavizelései miatt?
A tábor lehetőséget ad a szülők számára, hogy gyermekeiket, akiket normál táborba nem mernek elküldeni, mégis táboroztathassák. Tanácsra, vizsgálatra, kezelésre azonban nem a táborok, hanem az Enuresis kivizsgáló centrumok alkalmasak, amelyek elérhetők a www.szarazejszakak honlapon. Természetesen az első szükséges lépés a házi gyermekorvos megkeresése kell legyen, aki az első vizsgálatokat, sőt annak alapján az első kezeléseket is el tudja kezdeni. A szülőknek tudniuk kell, hogy a tüdőgyulladást egyszerűbb kezelni, mert az orvos rövidebb idő alatt, biztosan ígérheti, hogy meggyógyul a gyermek. Az éjszakai ágybavizelés – bár életet nem veszélyeztető betegség – mindig hosszabb kezelést igényel és lehet, hogy a gyermek csak több év után fog meggyógyulni. Ugyanakkor elmondható, hogy az éjszakai ágybavizelésben szenvedő gyerekek 95 százaléka meggyógyul.
Milyen szaktanácsokat tudnak adni szülőknek és nagyszülőknek, hogy könnyítsenek, javítsanak a problémán?
Mindenek előtt azt, hogy ne legyen a családban központi kérdés a gyermek éjszakai szárazzá válása. Ezt betegségnek és ne rosszaságnak tekintsék. Valamint a megfelelő vizsgálatok után beállított kezeléseket türelemmel végezzék, hiszen gyors eredmény ritkán várható.
Miért szeretik ezt a tábort a gyermekek, akik rendszerint titkolni igyekeznek betegségüket?
Elsősorban azért, mert megismerkedhetnek a táborozás élményével. Másodsorban pedig hasonló problémájú gyerekek között lehetnek, és nem kell szégyellniük magukat, ha éjszaka nedves lesz az ágy. Továbbá a hasonló – ki nem mondott problémáikat egymás között is megbeszélhetik.
Miskolcon és Pécsett hány éve szerveznek nyári táborokat az enuresisben szenvedő gyermekeknek?
Az első enuresis tábort Pécsett szervezték az 1990-es években, Miskolcon pedig 2005-től indítanak rendszeresen enuresis táborokat. Tehát több, mint tíz éve van arra lehetőség, hogy az éjjelente akaratlanul ágyba vizelő gyermekek kicsit felszabaduljanak, hogy legalább a tábor idejéig könnyebben vegyék betegségüket.
Hogyan zajlanak ezek a könnyebb mindennapok?
Itt a gyermekekkel az enuresis problémakörében jártas ápolónők, pszichológusok, pedagógusok és orvosok foglalkoznak. A nap, mint a legtöbb táborban, ébresztő után a reggeli tornával kezdődik, majd napközben játékos vetélkedőkkel folytatódik, valamint kirándulásokkal a Bükkbe vagy Miskolc nevezetességeihez, például a Diósgyőri várba. A tábor a Borsod Megyei Kórház területén van, így az uszoda és a tornaterem helyszínei is minden nap szerepelnek a programban. Ezeken kívül olyan különleges foglalkozásokat tartunk, amelyek a betegséggel kapcsolatosak, például pszichológus gyakoroltat feszültségoldó feladatokat.
Mire tanítják a gyermekeket ebben az életmódtáborban?
Hogy a betegségükkel együtt lehet és együtt kell élni. Bizonyos folyadék-fogyasztási, vizelési szokásokat is kialakítunk, melyek elősegítik, hogy a húgyhólyag ne telítődjön túl.
Tud arra példát mondani, amikor gyermekek életében pozitív változást hozott ez a tábor?
Természetesen igen. Az addig szorongó, visszahúzódó gyermek a tábor után többnyire kinyílt, közvetlen és barátkozó lett. Ez sokuknál megfigyelhető, de már olyan is előfordult, hogy a tábor után teljesen megszűnt a bevizelés. De természetesen ez nem várható el minden esetben.
2008. nyarán támogató hiányában Pécsett elmaradt a táboroztatás. Mik az idei miskolci táborban szerzett legfrissebb tapasztalatok, eredmények?
Az idén sajnos kevesebb gyermek érdeklődött és jött el a táborba. Elsősorban Borsod megyéből érkeztek visszajáróként azok, akik a korábbi években már részt vettek a táborban. De természetesen az egész ország területéről várunk gyerekeket. Amennyiben még további érdeklődés lenne, akkor augusztusban még szerveznénk tábort. A Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok Alapítvány telefonvonalán, vagy a honlapon lehet érdeklődni, ahol minden információ megtalálható.