Húsallergia: ilyen is van!

Hatvan olyan pácienst vizsgáltak, akiknél a súlyos, életveszélyes allergiás reakció oka ismeretlen volt. Az eredmény szerint az esetek hátterében sokszor a húsban található alfa-galaktóz, a tejcukor egyik alkotója állt - számoltak be tegnap amerikai kutatók.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia New Orleans-i találkozóján ismertetett kutatás során 25 páciens vérében találtak IgE antitesteket az alfa-galaktózzal szemben. "Úgy véljük, sokkal elterjedtebben vannak jelen az emberek szervezetében az ezzel a cukorral szemben termelődött IgE antitestek, mint eredetileg feltételeztük" - mondta Scott Commins kutatásvezető, a Virginiai Egyetem munkatársa.

Commins szerint az alfa-galaktóz a legtöbb emlős állat szervezetében termelődik, ám az emberszabású majmok és az ember ellenanyagot is termel vele szemben. Allergiás reakció akkor keletkezik, amikor az IgE antitestek már jelen vannak a szervezetben, és húst vagy tejterméket fogyaszt valaki. "Ekkor késleltetett válasz születik" - magyarázta Commins. Az anafilaxiás roham sokszor indokolatlannak tűnhet, mert akár négy-hat óra is eltelik az evés és a cukor által kiváltott immunválasz között.

"Az a korábbi vélekedés, hogy ha két órán belül nem vált ki reakciót az elfogyasztott élelem, akkor nem az okozta a rohamot, úgy tűnik, ebben az esetben nem igaz" - emelte ki a kutató. Az anafilaxiás sokk tipikusan pár percen belül következik be, amint a kiváltó anyag a szervezetbe kerül.

A hatvan páciens közül - akik úgy kaptak anafilaxiás sokkot, hogy nem bukkantak rá az okára - 25-nél lett pozitív az allergiateszt alfa-galaktózra, más lehetséges kiváltó okot pedig nem találtak a kutatók.