Illatanyagok is okozhatnak bőrallergiát

A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) december 9. és 11. között tartotta éves tudományos kongresszusát, amelynek a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje adott otthont. A Társulat fennállása óta 83. alkalommal megrendezett szakmai nagygyűlésén többek között a bőrgyógyászat és annak határterületeit érintő legfrissebb kutatási eredményeket, a dermatológiai kezelési, ellátási módszerekben bevezetésre kerülő új szemléletmódot is részletezték a szakemberek.

A konferencián szó esett a bőrgyógyászati megbetegedések tekintélyes részét képező allergiás eredetű megbetegedésekről. A korábbi évtizedekben főleg az úgynevezett környezeti allergének betegséget provokáló hatásai álltak a bőrgyógyászat allergiás reakciókat vizsgáló területének középpontjában. Annak idején elsősorban a fémek, a formaldehyd és különböző higany vegyületek bőrfelületet érintő allergén szerepét térképezték fel a szakemberek.

Azonban az utóbbi tíz évben elsősorban az úgynevezett természetes anyagok kerültek a figyelem központjába. Ezen anyagok, mint például egyes illatanyagok, növényi-, gyógynövényi összetevők egyre több tünetet provokálnak, mára a leggyakoribb kontakt allergénként tartják őket számon. Ezek mellett nem szabad megfeledkeznünk a szintén kellemetlen bőrtüneteket okozó élelmiszer allergiáról sem, amely nyers zöldség, gyümölcs és bizonyos fűszernövények fogyasztását követően jelentkezhet. A közvélemény elsősorban a pollen okozta allergia leküzdésére szentel több időt, éppen ezért az MDT a tudományos ülés során a természetes anyagok allergiát kiváltó hatásával is foglalkozott.

A kongresszus alkalmával a bőrön jelentkező lymphoma tulajdonságainak bemutatására is kiemelt figyelmet fordítottak. Ezen lymphoma csoport ugyanis olyan speciális jellemzőkkel, lefolyással rendelkezik, amelyek a szisztémás lymphomáktól eltérő, különleges bőrgyógyászati kezelési megoldásokat követelnek meg. Ezek közé tartozik a fénykezelés (UVA, bizonyos esetekben UVB kezelés), valamint a lokális radioterápia, és ebből a szempontból szintén jelentős a biológiai terápia is.

A generalizált bőrgyulladással (egész bőrfelületen megjelenő, hámlással és bőrpírral járó gyulladás) járó esetekben a fénykezelés és pheresis együttes alkalmazása, vagyis az úgynevezett photopheresis jelenthet megoldást. Ez utóbbi eljárás során a beteg vérét fényhatásra aktiválódó gyógyszerekkel kezelik, amelyeket ezután ultraibolya fénnyel működésbe hoznak, visszajuttatják a vért a szervezetbe, így azok képesek lesznek kifejteni jótékony hatásukat.

A dermatológusok arra az egyre nyilvánvalóbb tényre is rávilágítottak nagygyűlésük alkalmával, miszerint a depresszió és a szorongás mellett a szomatizációs zavar (krónikus betegség, amely során testi rendellenességgel nem magyarázható tünetek jelentkeznek a betegnél) is állhat olyan ismeretlen okból származó tünetek hátterében, mint amilyen például a nem-specifikus ekzema. Ez is alátámasztja a Társulat azon meggyőződését, hogy a bőrbetegségek kezelésében a tünetek enyhítése mellett a pszichés szempontokat is figyelembe kell venni.

A bőrgyógyászati konferencián nagy hangsúlyt kaptak a psoriasis, vagy ismertebb nevén a pikkelysömör diagnosztikájában, valamint kezelésében elért újdonságok is. A psoriasis egy olyan genetikai eredetű betegség, amely az életünk során bármikor felütheti a fejét. Európában és Magyarországon is az egyik leggyakrabban előforduló bőrbetegségnek számít, itthon 200 ezren szenvedhetnek tőle. A jellegzetes élénkvörös bőrtünetek bárkinél jelentkezhetnek és komoly nehézséget okozhatnak a mindennapokban.

Azonban a betegeknek nem csupán a kezelések okozta rendszeres kellemetlenséggel kell megbirkózniuk, de a társadalmi kirekesztettség érzését is sokszor el kell tűrniük. A kongresszus résztvevői előadást hallhattak az új biológiai terápiás módszerekről, amelyek alkalmazásával a betegség tünetmentessé tehető, így a páciens élete visszatérhet a normális kerékvágásba. A szakemberek mindenkinek felhívták a figyelmét a psoriasis centrumok és a betegszervezetek segítő munkájának nélkülözhetetlenségére is.

A fenti témák mellett a bőrgyógyászok említést tettek a melanoma megelőzésében és kezelésében alkalmazott módszerekről is. A bőrdaganatok ezen fajtájának előfordulási gyakorisága az elmúlt két évtized során duplájára emelkedett, mára odáig fajult a helyzet, hogy minden hetvenedik emberben kialakul a rosszindulatú betegség. A bőrgyógyászok felhívták a figyelmet arra, hogy a helyes életmód, az erős napfénytől és más sugárzástól (pl. szolárium) való tartózkodás, valamint a rendszeres önvizsgálat és kontroll lényegesen megkönnyíti a daganat prevencióját. A melanoma ugyanis megelőzhető és gyógyítható, de csak abban az esetben, ha időben felismerik a betegséget.

A 83. nagygyűlésen a klímaváltozás dermatológiai vonatkozásait is bemutatták a szakemberek. A konferencián továbbá javaslatokat hallhattak a korosztályok szerinti bőrápolási teendőkkel kapcsolatban, és a betegoktató programok és bőrgondozók jelentősége is nagyító alá került.