A szerzőpáros mintegy 100, a betegek által leggyakrabban feltett kérdésre ad közérthető módon válaszokat.
Az autoimmun betegségek a nem gyakori betegségek csoportját alkotják. Sok típusa (SLE, Sjögren-szindróma, szkleroderma és egyéb autoimmun betegségek) létezik, mely elsősorban a fiatal- és középkorú nőket érinti. Milyen életmódi tanácsokat kell, hogy a betegek elsajátítsanak, amivel a tünetek kifejlődését vagy a betegség folyamatát lassítani lehet? E mai napig még gyógyíthatatlan betegségek esetén milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak a tünetek mérséklésére és a jobb életminőség biztosítása érdekében? Milyen reménykeltő kutatások vannak folyamatban?
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában működő szerzőpáros közel 100, a betegek által leggyakrabban feltett kérdésre ad közérthető nyelven válaszokat a SpringMed Kiadó Kérdezz! Felelek! sorozatának legújabb kötetében, ezzel is elősegítendő e nehéz betegséggel küzdőknek a tájékozódást és a hatékony orvos-beteg együttműködést.
A tartalomból:
• Az autoimmun betegségekről általában
• Nem-differenciált autoimmun betegségek
• Szisztémás lupus erythematosus
• Antifoszfolipid szindróma
• Szisztémás szklerózis vagy szkleroderma
• Kevert kötőszöveti betegség
• Gyulladásos izombetegségek
• Sjögren-szindróma
• Szisztémás vaszkulitiszek
A szerzőkről:
Dr. Szűcs Gabriella 1988-ban szerzett általános orvosi diplomát, majd belgyógyászati, klinikai allergológia és immunológia, valamint reumatológia szakvizsgát. 1998-ban szerzett Ph.D. fokozatot, 2009-ben habilitált, fő kutatási területe a szisztémás sclerosisban szenvedő betegek kezelési lehetőségei. 1988 óta a DEOEC Belgyógyászati Intézetében gyógyít.
Prof. Dr. Szekanecz Zoltán Az egyetem elvégzése után 1988-ban a DEOEC III. Sz. Belklinikájára került, ahol belgyógyász-reumatológusként dolgozott. 2001 óta a DEOEC Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék vezetője. Belgyógyászatból, reumatológiából és klinikai immunológiából szerzett szakképesítést. 1994 óta vezeti a Klinika Arthritis Ambulanciáját. 1995-ben lett az orvostudományok kandidátusa, 2000-ben habilitált, 2001-től az MTA doktora.