Kevesebb szúrás – kevesebb sírás

A 2005 október 31-e után született gyerekek már az új rend szerint kapják meg kötelező védőoltásaikat, 18 éves korukig 10 betegség ellen, tizenegy szúrással. A közbeszerzési eljárás keretében öt évre megkötött szerződés szerint a GSK gyógyszercég Nyugat-Európában használatos legkorszerűbb, kombinált vakcináival váltják fel az eddigi szérumokat. A hosszú távú szerződéssel nem csak a beszerzési biztonságot sikerült növelni, hanem az árakat is jelentősen leszorították, öt évre összesen 10 milliárd 465 millió forintot költve a vakcinákra – jelentették be járványügyi szakemberek a ma kezdődő Védőoltási Hét kapcsán tartott tájékoztatón.

Az oltási rendbe állított pentavalens (azaz ötkomponensű) vakcinák többek között abban térnek el az előzőektől, hogy egyszerre több betegség (így a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás és az invazív haemophilus influenzae B) ellen tartalmazzák az antigéneket, így a 18 éves korig beadandó 20 oltás (ebből öt nem járt szúrással) helyett csak 11-szer kell a gyerekeket megszúrni a jövőben.

A szamárköhögés elleni komponens sejtmentes lesz, ezért megszűnnek azok a korábbi, hevesebb oltási reakciók, amiért néhány gyermekorvos kihagyta az egyébként kötelező oltásrészt, és emiatt emelkedett a szamárköhögéssel fertőződött gyermekek száma Magyarországon – mondta el dr. Bújdosó László országos tisztifőorvos. (Évente 30 ilyen esetet tartanak nyilván, ezzel szemben Lengyelországban kétezer friss pertussis megbetegedést regisztrálnak.)

További újdonság, hogy a járványos gyermekbénulás elleni oltásban sem lesz élő vírus, így megszűnik hazánkban az ilyen tartalmú vakcinák használata. A kicsit hosszabb, ám jóval vékonyabb tűvel szerelt oltások egyike sem tartalmaz higanyszármazékot, az új oltások Nyugat-Európában már bevált, nagy szakirodalommal rendelkező készítmények, nem kísérleti vakcinák – szögezték le a szakemberek.

Bár az Egészségügyi Világszervezet azzal a céllal indította el a védőoltási hét programot, hogy egy héten át ráirányítsa a figyelmet az oltással megelőzhető betegségekre, a gyógyszerrezisztencia miatt egyre inkább értékes megelőzési módra és az elmaradt oltások pótlására,  Magyarországon, az ismert és irigyelt 99,9 százalékos átoltottsági arány, a nagy járványügyi biztonság miatt erre nincsen szükség – hangzott el. Mindazonáltal az országos tisztifőorvosi hivatal e héten fokozott ellenőrzést indít öt megyében: Nógrádban, Borsodban, Szabolcsban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Hajdúságban kontrollálják az átoltottság mértékét. Mint megtudtuk, ezekben a megyékben az éves országos átlag alatt van az oltási hajlandóság, és a védőnők, a háziorvosok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az elmaradásokat a szülőkkel behozassák, az éves oltási rend időre megvalósuljon.

Egy módosító indítvány nyomán várhatóan mégis megmarad az állami felelősségvállalás a kötelező védőoltások okozta egészségkárosodásokért – jelentette be a tisztifőorvos. Ez azt jelenti, hogy bár a vakcináért, mint termékért a gyártó, a beoltás körülményeiért az orvos, a szervezési-hatósági-ellenőrzési mozzanatokért az állami hatóság tartozik felelősséggel, ám ha egyik sem hibázott, akkor is helyt kell állnia valakinek. Évente kétmillió gyermekoltást, 1,3 millió térítésmentes influenza-elleni oltást és több százezer adag egyéb, foglalkozáshoz kötött védőoltást adnak be szervezetten Magyarországon, - nem beszélve a különböző fakultatív vakcinákról – mégis, évente-kétévente egy-egy esetben okoz az oltási szövődmény tartós egészségkárosodást.

Ami a most aktuális influenza-elleni védőoltást illeti, elhangzott: összesen félmillió adag oltással többet rendeltek idén, ennyi van tehát a nagykereskedők és patikák raktáraiban, az egyik gyártó cég néhány nap alatt adta el azt a mennyiséget, amit tavaly az egész szezonban, tehát várhatóan nem lesz hiány. Kérdésünkre, vajon a szakértől ajánlják-e, hogy egészséges gyermekeket is oltassunk be a vírusbetegség ellen, dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója elmondta: mivel a járványokban túlnyomórészt a gyermekek betegszenek meg nagy számban, ezért azokban az országokban, ahol számukra kötelezővé tették az oltást, a felnőttek körében is jóval kisebb volt a betegség előfordulása, azaz teljesen megváltozott az influenza járványügyi képe. Ez azt is jelenti, hogy védettebbek voltak azok a nem egészséges gyermekek is, akiknek éppen az egészségügyi kockázat miatt ajánlott volna az oltás, de nem kaptak.

A főigazgató ismét felhívta a figyelmet a baktérium okozta tüdőgyulladás elleni védőoltásra, melyet leginkább a krónikus betegségben szenvedő, illetve idős embereknek ajánlatos kérniük. Az influenza vakcinával egyidőben beadható oltás öt évre ad védelmet, s nem csak a téli szezonra, hanem az év bármely időszakában gyakran előforduló, súlyos állapottal járó tüdőgyulladás védhető ki vele.