Lúdtalpas vagyok! Most mi legyen?

Nincs még egy ruhadarab, aminek vásárlásával, válogatásával annyi időt töltenénk el, mint a lábbelivel. A láb elváltozásai nagyon sok betegségnek, panasznak lehetnek okozói. Ha csak egy kis kavics kerül a cipőnkbe, vagy a cipő valahol nyom, már sántítunk, megpróbálunk az adott területet kímélve járni.

Az építkezések is az alapról indulnak. Jó statika nincs kellő alapozás nélkül. A helyes tartás alapja a láb jó statikája.

Nézzük, hogy épül fel a láb!
Hátulról előre haladva van a sarokcsont, mely a talajra támaszkodik, annak is csak a hátsó alsó része. Felette előtte van az ugrócsont, mely a bokaizület része. Ez már magasabban van, mint a sarokcsont. Ehhez csatlakoznak az apró lábtőcsontok, majd előre lefelé az öt darab hosszú lábközépcsont, melyeknek csak az ujjakhoz kapcsolódó vége érintkezik a talajjal, és végül az ujjak. Ez az ív adja a hosszboltozatot, a saroktól előbb föl, majd le az ujjakig. Az öt lábközépcsont íve keresztirányban alkotja a harántboltozatot. Az I. és V. ujjhoz tartozó lábközépcsont fejecse érintkezik a talajjal, a közbülsők felemelkednek. Hátulról nézve az ugrócsont a sarokcsonthoz képest följebb és beljebb van. Ha ez még befelé és lefelé dől, akkor a boltozat íve csökken.

A csontokat feszes szalagrendszer köti össze. A saroktól az ujjakig a talpi felszínen vonulnak az izmok, melyek az ujjak behúzásáért, a talp hajlító mozdulataiért felelnek. A talp a hosszanti és harántívnek megfelelően egészséges esetben három ponton támaszkodik: a sarokcsonton és a I. és V. lábközépcsont végén. A láb felépítéséből tehát három dolgot kell kiemelni a hossz- és harántboltozatot és a sarok dőlését. A csontok egymáshoz való helyzete, a szalag és izom minősége adja meg a boltozatok magasságát, ezeknek lesüllyedését nevezzük lúdtalpnak.

Miért kell ez az egész bonyolult rendszer a sok csont, izület és boltozat?
Ezek segítségével tudjuk uralni a talaj egyenetlenségeit, gördíteni a lábunkat hátulról előre, az ívek járás közbeni magasságváltozásával tompítani a talaj rugalmatlan ütközését és hordozni az egész test súlyát.

 
Hogyan fejlődik a boltozat?
A csecsemő egyenes, teli talppal születik, nincs még lábboltozat! A sok kapaszkodó mozdulat, a mászásnál, felállásnál, járásnál történő munka a talpi rövid és a boka körüli izmok rendszeres, aktív munkája alakítja a boltozatot. Ennek kialakulásához 8-10 év kell. Izommunka nélkül nincs boltozat. A csecsemő izületi és szalagrendszere még laza. Mivel ezek a boltozat passzív részei, az izom erősödéséig a gyermek lúdtalpasnak tűnik.

Melyek azok a tényezők, amik befolyásolják a boltozatok kialakulását?
A legfontosabb a genetika! A láb formája, a boltozatok megléte vagy hiánya elsősorban örökletes. Jelentős tényező a kötőszövetek rugalmassága, az izomrendszer megfelelő ereje. Nagyon fontos a testsúly. Minden hídnak van terhelhetőségi határa, így a láb boltozatainak is. Hízással vagy fogyással mérhetően változik a boltozat magassága. Hormonális hatások is befolyásolják a láb szerkezetét.

Mik a következményei a hossz- és harántboltozat lesüllyedésének?
Ha a haránt süllyed, az előláb szétterül, a lábközépcsontok széttartanak, kialakul a nagyujj elhajlása és bütyök képződik. A talp elülső középső részén bőrkeményedés alakul ki. A hosszboltozat megnyúlásával az ujjat feszítő izmok fognak rövidülni, az ujjak "kalapács" állásba kerülnek. A láb olyan felületei érintkeznek a talajjal, ill. a cipővel, melyek nem teherviselő területek, így a bőr ezeken a helyeken megvastagszik, tyúkszemek alakulnak ki. A csont csonthártyagyulladással reagál a rossz terhelésre. Ha a talp nem tud gördülni, az ívek hiánya nem tompítja a rugalmatlan ütközést, az áttevődik az alsó végtagra, gerincre; térd, csípő, derék, és hátfájdalmak alakulhatnak ki.

Mivel tudunk még rontani a láb helyzetén? A civilizációs ártalmak széles skálája segít ebben. Ha a baba lábát hamarabb terheljük meg az állással, járással, mint ahogy egyedül képes rá, az amúgy is puha szalagrendszer megnyúlik. Ha hamar adunk rá cipőt, kikapcsoljuk a talp kapaszkodó funkcióját, mely erősítené a rövid talpi hajlítóizmokat. Később a passzivitással tudunk ártani. Ha sokat ül a gyerek a TV, számítógép előtt, nem sportol – nincs izommunka. A hirtelen növekedésnél, ami elkerülhetetlen, ismét nyúlnak az izületi szalagok. Felnőtt korban is sokat ront a mozgásszegény életmód, az elhízás és a rossz „divatos" cipők. A harántboltozat süllyedésért sokat tehetünk a magas sarkú, keskeny orrú lábbelikkel. Ami minden korban egyformán káros, az a kemény, rugalmatlan talaj, amin járunk, ha városban élünk. Ugyanígy káros a kemény, merev talpú cipő is.

Mik a lehetőségeink a lúdtalp kialakulásának csökkentésére vagy annak kezelésére?
Hagyjuk a kisbabát a saját tempójában fejlődni! Ne állítsuk, ne járassuk! Ne adjunk rá cipőt, amíg nem az utcán jár. Természetes talajon (kavics, fű, homok) hagyjuk továbbra is mezítláb járni.

Próbáljunk jó cipőt találni! A gyermek bizonyos fokú természetes bokabedőlése miatt hasznos a zárt kéreg, mely tartja a bokát. Fontos, hogy a talp puha, könnyen hajlítható legyen, mert a kisgyermeknek még nincs kellő ereje, keménytalpú cipőben gördíteni. A betét, haránt- és hosszboltozat emelés nem szükséges. Ha a boltozatot alátámasztjuk, gátoljuk természetes kialakulását. A növekedés befejeztéig alakul a láb boltozata.

Végeztessünk rendszeres lábtornát, sportoltassuk a gyereket!

Felnőtt korban is fontos a jó cipő. Legyen a talpa rugalmas, hogy a talaj rugalmatlan ütközése ne tevődjön át a csontokra, izületekre. Ne hízzunk el! Sportoljunk! A jövőnk minőségét vásároljuk meg.

Mit tegyünk, ha a láb statikai helyzete rossz, a kialakult lúdtalp panaszokat okoz?
Ha a kisgyermek bokája nagyon bedől, érdemes kidöntött sarkú cipőt adni. Ilyenkor a cipősarok belső éle 3-5 mm-rel magasabb, mint a külső. A kéreg kidöntése jó helyzetben tartja a sarkat és mód van a boltozat kialakulására.

Serdülő vagy felnőtt korban panasz esetén kénytelenek vagyunk betétet adni. A lúdtalp nem egyenlő a betét indikációjával, de lúdtalp nélkül is adhatunk, ha fájdalom van és szükséges a boltozat átmeneti alátámasztása. Sokszor elég egy szilikonos haránt- vagy sarokemelő. Vannak olyan veleszületett soha nem javuló lúdtalpak is, ahol állandóan szükséges lesz a betét.

Átmeneti súlynövekedés (terhesség) vagy tartós inaktivitással járó betegségek esetén átmenetileg szükséges lehet a boltozat alátámasztása. A betét használatáról a viselője dönt. Ha abban jól érzi magát, korábbi panaszai megszűnnek, akkor hordani kell. Ha nélküle érzi jobban magát, nem szükséges. Ma már léteznek olyan cipők, amelyek betét nélkül is megszüntetik a panaszokat, gördülő és vastag rugalmas talppal ellensúlyozzák az anatómiai hiányosságokat és a kemény talaj káros hatását.

Műtét csak akkor jön szóba, ha a fájdalmak nem uralhatók vagy a láb deformációja komoly cipőviselési problémákat okoz.

A boltozati problémák számtalan panasz forrásai , de nem szabad mindent rá hárítani. Ha mozgásszervi panaszaink tartósak, jobb orvoshoz fordulni, hogy ő döntse el, valóban a lúdtalpban keresendő-e az ok. Érdemes gondoskodni a lábunkról, meghálálja. Egy életen át hordozza testünket.

Dr. Lengyel Zsuzsanna ortopéd főorvos