Május 8-10 között tartja kongresszusát a Magyar Kardiológiai Társaság.
Az Európai Unióban tavaly 1,9 millióan, Magyarországon 70 ezren haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben. Hazánkban évente közel húszezer akut szívinfarktussal lehet számolni, amely még a kelet-európai átlagnál is rosszabb.
Ugyanakkor az országhatárainkon belül is tapasztalhatók különbségek: Magyarország dél-nyugati és észak-keleti részében a népességre kivetített halálozások száma magasabb, mint a többi régió átlaga. Hazánkban e tekintetben Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jegyezték fel a legkedvezőtlenebb adatokat. A “szerencsésebbekhez" tartozik Baranya, Vas, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye, illetve Budapest, jellegzetesen azok a régiók, ahol jól kiépített szívcentrumok várják a betegeket.
Az adatok ismeretében nem véletlen, hogy a Magyar Kardiológiai Társaság kongresszusa a kiemelkedő egészségügyi, egészségpolitikai események közé tartozik. Idén a rendezvényre május 8-10 között Balatonfüreden kerül sor.
A kongresszus témái sem véletlenek. Így például a sokakat érintő szívelégtelenség, melynek száma évről-évre növekszik. Európában hozzávetőleg tizennégy millióan szenvednek szívgyengeségben: a szív teljesítőképességének csökkenésével járó betegség végzetesebb, mint a rák legtöbb fajtája. Az érintetteknek csaknem a fele öt éven belül meghal. Külön gondot és kutatási területet jelent, hogy a páciensek egyre nagyobb hányada idős - hatvanöt éven felüli - ember, akiknél gyakorta fellépnek egyéb betegségek is.
A kongresszuson beszámolnak továbbá a pulmonális hypertonia legújabb kezelési lehetőségeiről, fókuszba kerül a műbillentyű thrombosis ugyanakkor a szakma új eredményeket hallhat az angináról.
A szakmai találkozón külön szekció foglalkozik a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal/CT-MRI/. Tudományos szekció keretein belül pedig szó esik a sokszeletes coronaria CT-ről, , amely igazi áttörést jelenthet a szívbetegségek korai felismerésében.
Új, minden eddiginél erősebb szakmai összefogás rajzolódik ki az aktív és a passzív dohányzás elleni harcban. A dohányzás elhagyásával lehetne a legtöbb korai szívhalált megelőzni, de a tüdőrák, szélütés és más végzetes betegségek is a rovására írhatók. Tudományos szimpózium keretén belül a Magyar Kardiológusok Társasága valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság előadását hallgathatják meg „Együtt a dohányzás ellen" címmel.
Külön blokkban foglalkoznak a szív elektromos terápiájával, a pacemaker kezeléssel, amely ebben az évben ünnepli ötvenéves évfordulóját. 1958-ban végezték el az első pacemaker beültetést, amely Ake Senning szívsebész nevéhez fűződik. A 43 éves beteg haláláig /2001/ mintegy 25 pacemakerrel kapcsolatos műtéten esett át. Ez idő alatt a páciens egymilliárd szívütését egyre korszerűbb, méretében egyre kisebb eszköz koordinálta.