Egyelőre azokra a szülőkre számítanak, akik saját gyermeküknek tároltatnák az őssejteket.
 |
A központ szakmai hátterével folyó munka a remélt, sikeres lobbizás után talán megnyithatja az utat olyan alapítványi és közösségi össejtbank létrehozásához, amely alapja lehet a társadalmi szolidarításon nyugvó regenerációs orvoslásnak, egyelőre azonban csak a privát befektetőket fogadja az intézmény. Olyan várandós szülőket tehát, akik gyermekük számára tároltatnák a szülés során levett köldökzsinórvérből kinyert őssejteket – mondta el Vályi-Nagy István.
A bank logisztikai működését vállaló Zelion Kft. tulajdonosa, dr. Kollár Mihály a részletekről szólt: a privát betétesek 350 ezer forintért juthatnak a szolgáltatáshoz, amelyben a szülést megelőző anyai laborvizsgálatok, a köldökzsinórvér levétele, szállítása, az őssejtek kinyerése, majd a minta 20 évig tartó tárolása foglaltatik. Az új bank módszertanilag abban különbözik a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ és a Krió Intézet együttműködésében létesített hazai tárolást biztosító őssejtbanktól, hogy míg ez utóbbi a teljes köldökzsinórvért tárolja, az új intézményben az abból kinyert őssejteket fagyasztják.
Megtudtuk, a 20 éves tárolási limitnek nincs komolyabb szakmai indoka, legfeljebb az, hogy a legrégebben eltett őssejtminta 19 éves. Az őssejtek beadásának ugyanis nem időbeni korlátja van, a minimum 40-60 ml. köldökzsinórvérből kinyerhető őssejt mennyiség 20-40 testsúlykilogrammig elegendő a transzplantációhoz. Vagyis a saját célra eltett minta akkor sem volna elegendő a sikeres beavatkozáshoz, ha a gyerek születése után 18 évvel kerülne sor rá – hiszen addigra már „kinőné" a mennyiséget -, bár, maguk az őssejtek – más részére - akkor is alkalmasak lehetnek a beavatkozáshoz.
Talán éppen ez is az oka, hogy jó néhány országban a privát bankok olyan közösségi bankoknak teremtenek alapot, amelyekben – szakmai megfelelőség esetén – nem a betétesek, hanem a rászoruló betegek kapnak a tárolt őssejtekből. Mint megtudtuk, hosszú távon a gyógyintézeti központnak is az a célja, hogy létre jöjjön Magyarországon egy párezres mintával működő donorbank, amely azután együttműködhet a világban már meglévő köldökvér regiszterekkel. Dr. Rajczy Katalin, az ötezer donort nyilvántartó Magyar Csontvelődonor Regiszter igazgatója a tájékoztatón elmondta: Magyarország 1990-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez és annak teljes jogú tagja. Mára már száznál több az olyan beteg, aki a szervezeten keresztül találtak donort, 2004-ben húsz beteg kapott nem rokon donortól őssejtet, közülük hárman köldökzsinórvért. A nemzetközi szervezetek ajánlása alapján világszerte csak nyugat-európai genetikai háttérrel rendelkező betegek részére van megfelelő donor, így szükség volna a többségi társadalomtól eltérő genetikai hátterű betegeknek is megfelelő számú donor felkutatására.
Az újonnan létrejött bank harmadik pillérként ezt a kisebbségi donorbank szerepet is felvállalná.
A tájékoztatón több ízben elhangzott, hogy a banki szolgáltatás nem válhat öncélúvá, akkor van értelme, ha ezen közben az őssejtkutatáson alapuló regenerációs orvoslás is fejlődik, magyarán valóban felhasználhatóak lesznek a minták. Mint megtudtuk, az OGyK tavaly átadott őssejttranszplantációs osztályán elsősorban a rosszindulatú vérképzőszervi betegségekben, illetve az immunrendszer rosszindulatú betegségeinek terápiájában alkalmazzák az őssejtátültetést.
A szakmai hátteret adó gyógyintézeti központ Daróczi úti telephelyén a központ kutatás-fejlesztései részlegével együttműködésben dolgozik az a Humán Biotechnológiai Kooperációs Kutatási Központ, amely éppen a helyreállító orvoslás hazai kutatási-oktatási bázisa kíván lenni. Céljuk többek között az, hogy az alap, és alkalmazott kutatásban dolgozókat a biotechnológiával foglalkozó cégekkel összehozva a gyógyításban közvetlenül felhasználható termékeket sikerüljön előállítani.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!