A kardiológusok egy része egyelőre megmarad az eddig alkalmazott technikánál.
Az American Heart Association (AHA) idei kongresszusán ismertették azokat az adatokat, melyek szerint megfelelően biztonságos, ha a coronaria-tágítás után még aznap hazabocsátják a beteget. A szövődmények gyakorisága ezekben az esetekben sem volt nagyobb, mint akkor, ha a páciens a kórházban töltötte az éjszakát is.
Az egészségbiztosítók kifejezetten támogatják ezt az irányzatot, mert mind többször sokallják a kórházi költségeket. A betegek viszont legtöbbször nem örülnek, mert úgy érzik, hogy ez a módszer a „beautózós szülés" szívgyógyászati változata, amikor a kismamát már a szülés napján saját autójával hazaküldik a babával együtt.
Ma már világszerte az angioplastica az egyik leggyakoribb orvosi beavatkozás. Az Egyesült Államokban évente kb. 600.000 koszorúér-tágítás történik. Kétféle szövődményre kell számítani: az egyik, hogy a tű beszúrásának, a katéter bevezetésének helyén vérzés alakul ki, illetve a kitágított koszorúeret véralvadék zárja el.
Az első eset megelőzésére Olivier Bertrand (Laval Hosp.Res.Ctr., Quebec, Canada) és munkacsoportja az art. femoralis helyett a csuklóartérián vezeti be a katétert ,és itt lényegesen ritkább a helyi vérzéses szövődmény. Azt is vizsgálták, van-e különbség a szív-érrendszeri események előfordulásában, ha a betegek fele randomizáltan az alvadásgátló kezelést csak fél dózissal kapja, majd 4-6 óra múlva elbocsájtják a kórházból, illetve ha az általánosan elfogadott eljárás szerint megadják az egyszeri dózist, majd egy éjszakán át 12-órás intravénás infúzióval folytatják az anticoagulálást.
A fél év múlva összesített adatok tanúsága szerint a vérzés, az infarktus, illetve a beavatkozás megismételése a két csoportban gyakorlatilag azonosan fordult elő: az egyszeri alvadásgátló kezelésben részesülő 504 betegből 30-nál, míg a bevezető injekcióval és infúzióval kezelt csoportban 501 betegből 28 esetben.
Az ambuláns angioplastica igen népszerű Franciaországban, Japánban, Kanadában, Németországban, Dél-Amerika és Ausztrália nagy részén és az utóbbi időben az Egyesült Államokban is.
Dr. Elizabeth Nabel, a National Heart, Lung and Blood Institute (NHLBI) igazgatója igen kedvezőnek tartja a változást: „Ezzel csökkenthető a fölösleges kórházi ápolás költsége és ez ellensúlyozhatja a gyógyszer-kibocsájtó stent-ek használatából eredő költség-növedést". A kardiológusok egy része azonban egyelőre megmarad az eddig alkalmazott technikánál, és a kezelési irányelvek is ezt tükrözik.
(Forrás: ACC Heart Health News, 2005, 11. 14.)