• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Vakság: nem sorscsapás, hanem figyelmetlenség

Egészségmagazin Forrás: Weborvos Szerző:

Évente több mint 5 ezer ember szeme világát lehetne megmenteni Magyarországon prevencióval és kezeléssel.

Németh János professzor, a Semmelweiss Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója a Weborvosnak elmondta: évente 6 ezer ember vakul meg Magyarországon, holott 80 százalékuknál meg lehetne előzni, illetve kezelni lehetne a szembetegséget. A vakság fő oka egyébként a maculadegeneráció, amelynél egyelőre nincs igazán jó kezelés, a rendelkezésre álló módszerekkel mindössze a betegek 15 százalékán lehet segíteni. Sokkal jobbak lennének viszont a cukorbetegség következtében bekövetkezett vakság megelőzési mutatói: itt a betegek 90-95 százaléka saját felelőtlensége, illetve az ellátórendszer hibája miatt veszíti el szeme világát. Így folyamatosan ügyelni kellene a jó vércukor, vérnyomás és vérzsír értékekre, s évente szemészeti szűrővizsgálaton kellene részt venniük a diabéteszes betegeknek.

Előfordulását tekintve a harmadik leggyakoribb vaksági ok a zöldhályog, amely meglehetősen alattomos betegség, hiszen egészen a súlyos stádiumig tünetmentes. Így itt is a szűrés lenne a megoldás.

Mint Németh professzor elmondta, sajnálatos, hogy a vaksághoz vezető betegségek között még mindig ott találjuk a szürkehályogot, hiszen jó operálható elváltozás.

Vannak kisebb számban előforduló szembetegségek is, amelyeket a korai felismeréssel korrigálni lehetne. Ilyen például a rövidlátóság, amelyet még az általános iskolában kellene felismerni, vagy a tompalátóság, amely hat éves kor alatt kezelhető eredményesen. A szemész professzor szerint ilyen esetekben a szülőknek, a védőnőknek és a gyermekorvosoknak kellene jobban figyelniük.

A magyar helyzetet nemigen lehet összehasonlítani a nyugat-európaival, hiszen a Lajtán túl (ahogy nálunk is) hiányoznak az átfogó statisztikák. Az azonban biztos, hogy például Izlandon a diabétesz miatti megvakulás arányát 27 százalékról egy százalékra csökkentették öt év alatt csupán úgy, hogy szűrték a cukros betegeket.