Veszélyesek lehetnek az agyra az altatók

A megvizsgált betegek 28 százalékánál agyi vérkeringési zavarokat észleltünk - mondta az MTI-nek Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus főorvos, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa, akinek az osztályán fél éve működik a szűrővizsgálat elvégzéséhez szükséges transzkraniális, azaz a koponyacsonton keresztül ható ultrahang.

Mint kifejtette, ez alatt az időszak alatt a csúcsteljesítményű készülékkel eddig 2000 beteg szűrését végezték el.

"A betegeket adott esetben úgy kell érteni, hogy álmatlanságban, esetleg rövid távú memóriazavarban, hangulati labilitásban szenvedő emberekről van szó, akiknek korábban nem volt agyi vérkeringési zavara, vagy legalábbis a páciensek nem tudtak róla" - magyarázta a főorvos.

Ismertetése szerint Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) előfordulási aránya: az 55 év alattiaknál a korábbi EU-tagországok átlagának a hatszorosa, a teljes lakossági vertikumban pedig a kétszerese. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, s közülük 18 ezer életét veszti. Ez nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, s kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.

Mint rámutatott, Magyarországon növekvő népegészségügyi problémát jelentenek az alvászavarok (insomnia), amelyek a lakosság 30 százalékát érintik. Az esetek 96 százalékában az insomnia másodlagos, valamilyen betegség húzódik a hátterében: ez lehet agyi keringési zavar, lehet pajzsmirigytúltengés, vagy pszichés működési zavar.

Magyarázata szerint az osztályán végzett szűrés hipotézise, hogy a transzkraniális ultrahang segítségével az alvászavarok egy részében agyi keringési elégtelenséget lehet kimutatmi. Az álmatlanság, különösen az éjszakai felriadás ugyanis lehet tünet is, amellyel a szervezet riadóztat, jelezvén, hogy baj van az agy vérkeringésével.

Káposzta Zoltán ismertetése szerint azoknál betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, komputeres tomográfiát (CT) végeztek, s 13 százalékuknál a vizsgálat eltérést mutatott ki az agyállományban.

"Az esetek többségében úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. Viszont tudjuk az irodalomból azt, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának 10-szeres növekedését jelenti" - emelte ki Káposzta Zoltán.

Ismertetése szerint megnézték, hogy milyen rizikófaktorok mutathatók ki ezeknél a betegeknél: szűrtek ki cukorbetegeket, hipertóniásokat, s magasabb koleszterinszintet.

"A transzkraniális ultrahanggal nagyon sok olyan beteget lehet kiszűrni, akiknél nagyon magas az agyi érkatasztrófa rizikója. Az álmatlanság, amely mögött agyi érbetegség húzódhat meg, olyan zavaró tünet, amely a pácienseket elviszi az orvoshoz. Így lényegében nagyon sok olyan beteget lehet kiszűrni, akiknél igen magas a stroke rizikója. Megfelelő kezelés esetén ez a nagyon magas kockázati tényező csökkenthető" - hangsúlyozta a főorvos.
Mint kifejtette, az álmatlanság mögött húzódó szervi betegségek indokolják olyan multidiszciplináris teamek felállítását, amelyekben ideggyógyász, belgyógyász, pszichiáter van.

"Az alvászavarban szenvedő betegeket ki kellene vizsgálni, meg lehetne gyógyítani, ahelyett, hogy altatókat szednének. A Magyarországon forgalmazott altatószerek között vannak olyanok készítmények is, amelyek lassítják agyi véráramlást. Különösen veszélyes szedésük olyan betegek esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart. Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, reggelre megbénulhatnak" - hangsúlyozta Káposzta Zoltán.