Kovács József elnök fontosnak tartja a szaktárca és a testület közötti harmonikus munkát.
"A Fidesz-frakció és a Fidesz vezetése részéről kaptam a megtisztelő felkérést, miszerint az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöki tisztét lássam el" – tájékoztatta lapunkat megválasztásának körülményeiről dr. Kovács József. A bizottság Mikola István váltó új elnöke eredendően belgyógyász, és gasztroenterológiából is szakvizsgázott.
Úgy véli, több évtizedes kórházvezetői tapasztalatát vették figyelembe: 1988 óta vesz részt Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház vezetésében, tizenegy éve pedig főigazgatója a kórháznak, amelyben egyébként 1975 óta, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen történt doktorrá avatása óta dolgozik.
Mindig érdekelte az egészségpolitika, nem véletlenül szerzett újabb, ezúttal egészségügyi menedzseri diplomát 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Szakán.
A parlament egészségügyi bizottságának erősségeként nevezi meg a szakmapolitikai irányultságot: úgy látja, azonnal a szakmai kérdések mélyére ássa be magát a testület. Elődjével összhangban fontosnak tartja a népegészségügyi problémák felé történő nyitást, mert úgy véli, hogy sokszor egyszerűen, de nagyon hathatósan lehet problémákat megoldani vagy éppen megelőzni. Ebben a kérdésben szerinte a nálunk nagyobb tapasztalattal bíró uniós államok módszereit bátran követhetjük.
Egyetért az szakállamtitkárság koncepciójával, s úgy véli, hogy az egészségügy struktúraváltásához tisztában kell lenni a hazai egészségügy helyzetével. Ehhez viszont nincsenek megfelelő adatok, szegényesek és pontatlanok a hazai adatbázisok. A lemaradó térségek felzárkóztatása, vagy éppen egy megye egészségügyi ellátásnak megtervezése enélkül elképzelhetetlen.
Szócska Miklóssal rendszeresen találkozik, egyeztet. Az államtitkárt 18 éve ismeri, azóta, hogy Szócska az SE EMK élére került, őmaga pedig posztgraduális képzéseken vett részt rendszeresen.
Fontosnak tartja, hogy a tárca és a bizottság között harmónia legyen. „Akkor tudunk segíteni, ha az észrevételeinket, kritikánkat figyelembe veszik, legyen szó például az EMKI adatgyűjtéséről" – fogalmaz. Úgy érzi, tud hatni ismereteivel, tapasztalatával, de szem előtt tartja azt is, hogy a lehetőségeket is figyelembe kell venni, vagyis, hogy politikailag mit mikor milyen formában lehet átvinni. A politika, a szakmapolitika, a szakma álláspontját közelíteni kell egymáshoz. „Amikor az ember egy rendszer része, meg kell értenie annak az elvárásait", teszi hozzá.
A tárca vezetésének és a parlamenti szakbizottságnak komoly szerepe lehet az átalakításban, annak ütemezésében. Tisztában van vele, hogy mindig van bizonyos fokú türelmetlenség az emberekben, így az egészségügy szereplőiben is, ám a döntéseket nem lehet meghozni a megfelelő adatok nélkül, lásd például az adósságállomány nagyságát. Kórházvezetőként úgy látja, hogy sokkal kevésbé diktátumként élik meg a döntéseket a korábbi időszakhoz képest, és egyelőre semmi olyanra nem kényszerítették az intézményeket, amiben saját maguk ellen kellett volna dönteniük.
Nem kis erőpróba a Gyula–Budapest közötti utazás, ám a munka ésszerű szervezésével és remek munkatársakkal jól megoldható a helyzet. Legfőbb célja, hogy olyan munkakapcsolatot tudjon kiépíteni, amellyel segíteni tudja az egészségügyet jelenlegi nehéz állapotában.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!