Az új szuperkórházzal kapcsolatban 13 helyszínt jött szóba, az egészségügyi államtitkár szerint Budán építik fel.
Még nem dőlt el, hogy hol lesz az új szuperkórház, 13 helyszínt vizsgálnak, vetik össze a pro és kontra érveket, de egyelőre csak egy látszik biztosnak, hogy Budán épül fel – többek között erről is beszélt az egészségügyért felelős államtitkár azon a szerdai budapesti konferencián, amelyen a műemlék kórházaink helyzetéről, korszerűsítésük lehetőségeiről volt szó. Zombor Gábor az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) Egészségügyi Szakosztály által szervezett rendezvényen az építészek, az egészségügyi technológiával foglalkozó szakemberek javaslatait, támogatását is kérte a döntés előkészítésében. „Fontos a szorosabb együttműködés" – mondta.
Az államtitkár szólt arról is, azzal, hogy az uniós szabályozás miatt a budapesti kórházak alapvetően kimaradtak fejlesztésekből, infrastrukturálisan nagyon lemaradtak a több százmilliárdból korszerűsödő nagy, vidéki intézmények mögött. „Évszázadnyi különbség van egy megyei és egy pesti kórház között" – mondta Zombor Gábor, aki szerint ez a lemaradás jövő év végére olyan szintűvé válik, hogy már ellátásbeli és betegelégedettségi gondokat is okozhat. Hozzátette: erre a problémára felhívta a miniszterelnök figyelmét is a kormányülésen.
A problémák mellett az államtitkár felsorolta azokat a pozitívumokat is, amelyek fővárosi intézményeket érintenek. Így beszélt a Semmelweis Egyetemen zajló Korányi projektről, az egyesített Szent István és Szent László Kórház fejlesztéséről, valamint arról a gyermeksürgősségi centrumról is, amelyet 10 milliárd forintból még az idén elkezdenek megvalósítani. Megemlítette, hogy elkezdték az üresen álló egészségügyi épületek felmérését, és azt is, hogy hamarosan koncepcionális döntést kell hozni a félbemaradt beruházásokról, így például meg kell határozni a Sportkórház funkcióit. Jó példaként hozta fel itt a Bethesda Kórházat, amelyben olyan ellátások vannak, amelyre alkalmas.
Az egészségügyi államtitkár végül azért is kérte a konferencia résztvevőinek támogatását, mert mint mondta, félő, hogy Magyarországon is az a volt szocialista országokra jellemző folyamat következik be, hogy megvárják, míg minden tönkremegy, és csak akkor avatkoznak be. Pedig ez valószínűleg sokkal többe kerül, mintha időben megoldanák a problémákat.
Egri Irgalmas Kórház
A konferencián bemutatták a legszebb fennmaradt XVIII-XIX-XX. században épült műemlékkórházakat, történetüket. Bár a főleg barokk, klasszicista, modern stílusú épületeket küllemükben többnyire sikerült megújítani, funkciójukat tekintve azonban nagyon nehéz korszerű egészségügyi intézménnyé átalakítani. Például míg a XIX. század végén egész Európában az egyik legszínvonalasabb kórháznak számított az első pavilonos rendszerű fővárosi Erzsébet Kórház (a későbbi Sportkórház), a mai kor elvárásainak talán jobban megfelel a tömbös rendszer.
Szent János Kórház régen és most
Töreky Balázs építészmérnök, a szervező ÉTE Egészségügyi Szakosztály elnöke összehasonlította a pavilonos rendszerű kórházakat, a modern létesítményeket, valamint az önálló, általában egyszakmás intézményeket (például füredi szívkórház). A mai kor igényei szerint a pavilonok mellett szinte egyedül az szól, hogy az ilyen intézményekben kellemes hangulatú az épített környezet és általában nagyméretű a zöldfelület. A modern, tömbkórházaknál viszont jók a funkcionális kapcsolatok, optimálisak az építészeti megoldások, gazdaságos a működés.
A pavilonos rendszerű intézmények mellett az önálló egyszakmás létesítmények is elavultak, nehéz bennük egy korszerű kórházat elképzelni mind funkcionálisan, mind építészetileg. Az építész ezért is mondta, hogy a kifejezetten tébolydának épült OPNI-nál „műszakilag keresve sem találnának alkalmatlanabb" helyszínt és épületet az új szuperkórház befogadására. Azt is hozzátette, hogy közlekedés szempontjából sem megfelelő ez a helyszín.
Rókus Kórház
A szakember szerint egyébként nem biztos, hogy a fővárosban egy nagy kórházra lenne szükség, inkább több kisebbre – válaszolta a Weborvos kérdésére. Ha mégis egy intézményben kell gondolkodni, akkor az építész például a Kútvölgyi Kórházzal szemben lévő zöld területet tartaná alkalmasnak. Számításai szerint legalább 35 milliárdba kerülne az új kórház felépítése, amiből 5-6 milliárdot csak a közlekedés megoldására kellene fordítani. Hozzátette, ha nem zöldmezős beruházásról lenne szó, hanem például az OPNI átalakításáról, az ennél is többe kerülne.
A konferencián egy pozitív példát is bemutattak. A nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatóriumot egy bezárt Tüdőbeteg Intézet helyén újították fel. Az egykori grófi kastély állapotát jócskán megviselte a több évtizedes állami egészségügyi funkció, de az új tulajdonosok igyekeztek úgy helyreállítani, hogy közben a szanatórium szerepet is megtartsa. A kastélyszanatórium mára korszerű, például csak megújuló energiát hasznosító egészségügyi intézménnyé vált.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!