A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása

A Magyar Kórházszövetség 2012. április 25-i Közgyűlésének ÁLLÁSFOGALÁSA:

A Magyar Kórházszövetség változatlanul fenntartja véleményét, hogy a jelenlegi ellátó rendszert a rendelkezésre álló erőforrásokból a szakmai előírásoknak megfelelően az érvényes szolgáltatási csomaggal működtetni nem lehet.

Az elmúlt évben tevékenységünk egyik prioritása az ismételten felhalmozódó adósság kezelése volt. Jelentős eredmények tartjuk, hogy az ágazat vezetésével és a társszervezetekkel együtt elértük, hogy az E-Alap relatív szufficitje az ágazatban maradt, és ennek segítségével a kritikussá vált likviditási problémát kezelni tudtuk. Fenntartjuk azon véleményünket, hogy a lejárt határidejű számlák kifizetésére kapott juttatás Nemzetgazdasági Minisztérium sajátos értelmezése szerinti, és ennek következtében annak számos intézménytől elvárt, kamattal terhelt visszafizettetése elfogadhatatlan döntés, melynek a kórházak számára rossz üzenete van.

Szintén fenntartjuk véleményünket, hogy az ad hoc finanszírozási kiegészítések a pillanatnyi túléléshez voltak elegendőek, de az újabb adósság felhalmozódást nem tudják megakadályozni. A struktúra átalakításból várható megtakarítások az idei évben biztosan nem jelentkeznek. A béremelések fedezetlensége, az inflációs hatások kompenzálatlansága, az ÁFA emelés ellentételezésének hiánya, az elmúlt évinél is hamarabb fognak működési zavarokat okozni. Az elmúlt évekhez hasonlóan többlet működési források nélkül nem garantálható a kórházak működőképességének megőrzése.

A másik kritikus pontnak – és így tevékenységünk fókuszának – a HR krízist tartottuk. Szintén közös ágazati sikerként könyvelhetjük el, hogy mind az elmúlt év végén, mind az idei első negyed év végén sikerült az akut összeomlást elhárítani. Mostanra egyértelmű, hogy a béremelésekhez szükséges többletforrás nem az ágazaton kívülről érkezett, így annak „kigazdálkodása" az amúgy is feszült ágazati költségvetésre hárul. Az elvándorlást sem az orvosok, sem a szakdolgozók, sem a műszaki-gazdasági területen dolgozók oldaláról nem sikerült megakadályozni, így az egyes kórházak folyamatos létszámhiánnyal kénytelenek szembe nézni.

A kórházak állami kézbe vétele feszített munkatempót írt elő az intézményi menedzsment, az adatszolgáltatásban és az átadás-átvételben érintett valamennyi munkatársunk számára. A feladatot kisebb zökkenőkkel sikerült végrehajtani, ugyanakkor jelezni kell, hogy az intézmények részére előírt adatszolgáltatási idők gyakran végrehajthatatlanul rövidek, ezzel ellentétben a központi döntéshozatal meglassult. Változatlanul fenntartjuk azon véleményünket, hogy a kincstári rendszer bevezetése nehezíti az intézmények gazdálkodását, és eközben többlet kiadásokat generál, így ennek újra gondolását tartjuk szükségesnek. A városi kórházak állami átvételére rendelkezésre álló időt a tapasztalatok alapján szűkösnek gondoljuk.

A struktúra átalakítás, a kapacitások átrendezése, a területi ellátási kötelezettség módosítása, a progresszivitási szintek meghatározása és intézményekhez rendelése, a minimum feltételek kialakítása és a finanszírozás megváltoztatása számos anomáliát vetített fel. Ez azt bizonyítja, hogy azok az eredeti határidőre nem valósulhatnak meg, így az ezen a területen tervezett megtakarítások sem várhatóak. Az észrevételek alapján megismert módosító javaslatok egyelőre nem képeznek koherens rendszert, így tudomásul vesszük a határidők meghosszabbítását. Egyben felajánljuk segítségünket a szükséges további egyeztetésekben.

Ahogy már az előző kongresszusi állásfoglalásunkban is jeleztük az ilyen horderejű változtatások közepette a vezetői állások teljes körű pályáztatását indokolatlannak, ugyanakkor kockázatosnak tartjuk. Változatlanul az a véleményünk, hogy akár ágazati, akár intézményi szinten a vezető váltás most több negatív következménnyel járna, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, ezért felesleges, a rendszer bizonytalanságát fokozza, ugyanakkor energiát von el halaszthatatlan feladatok elvégzésétől.

Megállapítható, hogy az ágazat szereplőinek megfeszített közös munkája révén a válság közepette jelentős eredményeket értünk el az akut krízis helyzetek megoldásával, de ezekkel magát a válságot nem tudtuk megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy a lakosság felé történő kommunikációban ez egyértelműen megjelenjen annak érdekében, hogy az orvos-beteg találkozáskor a teljesíthetetlen elvárások helyett az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők és az ellenőrzéseket végző hatóságok is a gazdasági lehetőségekkel arányos ellátást várjanak el.

A Magyar Kórházszövetség tudomásul veszi, hogy az ágazat lehetőségei a jelenlegi gazdasági mozgástérben erősen behatároltak, és ez a helyzet erőteljesen veszélyezteti a teljes egészségipart is. Egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi struktúra és működés területén további markáns változtatások szükségesek. Ismételten megerősítjük, hogy ezekben a folyamatokban konstruktív partnerként kívánunk együttműködni. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a gazdaság fellendülése és a társadalom stabilizálódása nem képzelhető el egy biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül, ez pedig a jelenlegi forrásokból nem garantálható.

Eger, 2012. április 25.
a Magyar Kórházszövetség Közgyűlése