A szakdolgozói bérfejlesztés módszerét nem tudják támogatni

A munkáltatók szabadon dönthetnek arról, hogy az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésben az öt fizetési kategórián belül kinek mennyivel emelik a bérét. Ez elfogadhatatlan az MSZ EDDSZ és a Mentődolgozó Önálló Szakszervezete (MÖSZ) számára. Minderről közleményükben tájékoztatták lapunkat az érintett szervezetek elnökei, Cser Ágnes és Toma Lajos.

Mint az előzményekről írják, a Kormány 2023. október 17-én nyújtotta be az Országgyűlésnek „a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló T/5655. számú” törvényjavaslatot. A törvényjavaslat – többek között - két egészségügyi jogviszonyról szóló törvény módosítását tervezi („salátatörvény”).

Az egyik javaslat „az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény” (Eütev.) módosítása. A jogállási törvény (Eütev.) meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egészségügyben dolgozó számára – az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre és az egészségügyi dolgozók leterheltségére tekintettel – a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.

A másik javaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) módosítása. A módosítás mellékletében törvényi szintre emeli – az előzőleg kormányrendeleti szinten megállapított – az egészségügyi szakdolgozók új, sávos bértábláját, illetve új, 5 elemű fizetési osztályba sorolást javasol. Eltörli ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időhöz kapcsolódó előmenetelt, azaz az 1-51 év között 3 évenként kötelezően emelkedő 1-17 fizetési fokozatot és az ehhez kapcsolódó 3 évenként emelkedő garantált bértételeket.

Bár álláspontjukat a törvényjavaslatról 2023. november 8-án sajtótájékoztató és közlemény formájában nyilvánosságra hozták, de a törvényjavaslat az előzetesen társadalmi egyeztetésre bocsájtott és általuk is véleményezett előterjesztéshez képest semmilyen változást nem tartalmazott, az általuk javasoltakat teljes egészében figyelmen kívül hagyta.

Mindkét szervezet leszögezi, hogy az egészségügyi szakdolgozók 2024. évi béremelését támogatják. Nem támogatják ugyanakkor a béremelés végrehajtásának módszerét.

Javasolták az egészségügyi szakdolgozók előmeneteli rendszerének megtartását az orvosi előmenetelhez hasonlóan. Felkérték a kormányt, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során módosító javaslatával teremtse meg az egészségügyi szakdolgozók igazságos, garantált és átlátható előmeneteli rendszerét.

A Parlament érdemi módosítási javaslat nélkül fogadta el a törvényjavaslatot, amely december 21-én „a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvény” címen került kihirdetésre 

A törvényben megfogalmazott bérfejlesztés módszerét nem tudják támogatni, mivel

  -  az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat gyakorlatilag semmissé teszi. 

  - az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozó béremelésére jogi garanciát nem tartalmaz, azt a munkáltató mérlegelésétől teszi függővé.

  - az általánostól eltérő munkafeltételek ellentételezését csak szűk körben teszi lehetővé, a miniszter által meghatározott létszámban. 

A törvény végrehajtásának egyes részleteit kormányrendelet szabályozza. A törvény végrehajtási kormányrendeletének tervezetét a Stratégiai Partnerségi Megállapodás keretében az ágazati humánerőforrás helyzetét segítő intézkedésekben és a jogszabályok kialakításában való előzetes véleményezési joguk alapján véleményezték. December 15-én személyes, illetve szakmai egyeztetést folytattak Takács Péter egészségügyi államtitkárral és munkatársaival. 

A társadalmi egyeztetés keretében „a Kormány rendelete az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók, valamint az alapellátásban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók 2024. évi bérfejlesztéshez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról” szóló jogszabály tervezethez véleményt, észrevételeket és javaslatokat terjesztettek elő a Belügyminisztériumnak. Jelezték továbbá, hogy az elfogadott törvény az általuk igényelt és javasolt - fentebb ismertetett - módosításokat nem vette figyelembe. Ezért az egészségügyi szakdolgozók 2024. március 1-i béremelésének megfogalmazott eddigi álláspontjukat fenntartják.

A kormányrendelethez javasolják:

  - a szakdolgozói munkakörök, a képesítési feltételek (illetve kompetenciák) és a fizetési osztályba sorolás egyértelmű meghatározását;

  - a személyes közreműködés engedélyezése és szerződése tekintetében a munkaidő korlát figyelembevételét és érvényesítését;

  -  annak kimondását és garanciális biztosítását, hogy 2024. március 1-től az átlagosan 20%-os béremelés a megszüntetésre kerülő pótlékok, egyéb juttatások (melyek fedezete jelenleg is biztosított) illetménybe épülésén felül illeti meg az egészségügyi szakdolgozókat;

  - a magas leterheltségre tekintettel további szakmák és szakmakódok beemelését a kiemelt fizetési osztályba.

2023. december 29. napján jelent meg a 663/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók, valamint az alapellátásban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók 2024. évi bérfejlesztéséhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról. A Korm. rendelet melléklete „Az egészségügyi szakdolgozók munkakörének kiemelt fizetési osztályba történő besorolása”, amely meghatározza a kiemelt fizetési osztályba sorolása feltételeit. A melléklet tételesen tartalmazza a kiemelt szakma megnevezését és szakmai kódját, valamint a kiemelt tevékenységi területet, azaz a szakdolgozói kiemelt munkakörök megnevezését.

Az elfogadott, módosított jogszabályi környezetben az egészségügyi szakdolgozók 2024. március 1-i béremelésének végrehajtására a sávon belüli differenciálás szempontjainak meghatározásával országosan egységes munkáltatói útmutatót javasolnak. Az útmutatóban foglalt feltételek szerint lehetséges az egyéni illetmények megállapítása. A helyi munkáltatói szinten a szakszervezet – a kollektívszerződés-kötési jogosultság hiányában - konzultációs jogát biztosítani szükséges az érdekvédelmi szervezetek szerint.