Lesz válasz az orvoshiányra, a pénztelenségre és az orvoslással szembeni bizalomvesztésre?
Az IT fejlődése óriási hatással lesz előbb-utóbb az egészségügyre, mindenkinek, így a betegeknek és az orvosoknak is egyaránt fel kell készülniük a változásokra, amelyek kényszerítő erővel fognak az ágazatban megjelenni – jósolta szinte minden résztvevő a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (FME) mai, Út az okos egészségügy felé címmel rendezett konferenciáján.
Az orvoshiány és a pénztelenség mellett a legnagyobb gond, hogy a hagyományos orvoslással szemben jelentősen megcsappant az emberek bizalma – mindhárom problémára az információ- és orvostechnológia fejlődése adhat megoldást dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint. A ma még sci-fi kategóriában jegyzett okoseszközök előbb-utóbb elérhető áron, tömegesen fognak megjelenni életünkben. Bizonyítékként hozta fel: 2,5 éve még egyetlen „okos kütyü" sem volt, míg mára száznál több fajta van, ebből ő maga is húszat használ. Ma már lehet például alvást mérni, a készülők megmutatja a mélyalvási szakaszokat, míg az okosóra akkor ébreszti fel a tulajdonosát, amikor az a legkevésbé mély fázisban alszik, így könnyen, energizáltan ébred. De van már olyan okostelefon, amely klinikai minőségű EKG-adatot ad.
Tehát óriási robbanás, exponenciális fejlődés várható, s épp az eszközök sokasága kérdőjelezi majd meg használhatóságukat. Ezért várhatóan a szoftverekben lehet majd valamiféle egységesítés, s ezzel lehetővé válik, hogy csak egy-két, de sokféle tudással rendelkező eszközt kelljen használnunk.
Felvetődött, hogy ma éppen az IT iránt jellemzően közömbös idősek (tisztelet a kivételnek!) használhatnák az okos eszközöket, a telefonokra telepíthető applikációkat, s legalább húsz évet kell várni, míg a mai, az IT-re nyitott generáció idősödvén rászorul majd ezekre az eszközökre. Meskó Bertalan szerint éppen ezért betegségek szerint kell kifejleszteni eszközöket, példaként hozta fel a Parkinson-kórban szenvedők számára készített speciális kanalat, amely a kézremegés okozta mozgást védi ki.
Az orvosi jövőkutató elmondta, hogy nyáron tíz szkenner jelenik meg, ezeket először is több ezer betegen tesztelik majd. Így például be lehet szkennelni az ételt, s a készülék megmutatja, mennyi kalória, zsír, szénhidrát, vagy éppen káros adalékanyag van benne. Emberi szöveteket fognak tudni nyomtatni, így a klinikai gyógyszerkutatásokban nem lesz szükség állatkísérletekre, míg egy férfi saját tumorát szkennelte, hogy a sebészek gyakorolni tudjanak addig, míg a kés alá fekszik.
Úgy vélte, az orvos az egyre jobb technológiáknak köszönhetően valóban a betegre figyel majd és nem a klaviatúrára, a páciens pedig hozzáfér az adataihoz, ő lesz a középpontban, s lassan széttöredezik az orvosok elefántcsonttornya.
A gyógyszeripari változások jelentős része is az IT lehetőségeihez kötődik, és a digitális technológia fejlődése újra formálja ezt az ágazatot is, mondta dr. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A személyre szabott gyógyszer már nem utópia, a megvalósulás kapujában állunk, fogalmazott. A génszekvenálás valamikor tömeges méreteket ölthet, számos betegségre ad majd magyarázatot, egyre általánosabb lesz a robotika, az őssejt-, sejt-, génterápia.
A tudomány gyors, a jog lomha, fogalmazott lakonikusan dr. Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, aki szerint a közelmúltban még az egészségügyi jog volt a legnépszerűtlenebb tantárgy az egyik orvosegyetemen, ahol tanított, ez a helyzet azonban sokat változott. A magyar jogrend szerint azt lehet tenni, ami le van írva, ami nincs, az leginkább az illegalitás zónájába esik, így számos olyan lehetőség, amelyre az orvostudomány fejlődése adna módot. Például a születendő gyermek nemének meghatározása náluk bűncselekmény, máshol viszont sorban állnak ezért a szülők. Természetesen a veszélyes irányokat, beavatkozásokat tiltani kell, de általánosan nem szerencsés az elvágólagos tiltás a technológia adta lehetőségekre.
Egyre komplexebb a gyógyszergyárak tevékenysége, s ma már túlnő a gyógyszeripar szerepe azon, hogy egyszerűen gyógyszert gyártson. Fontos a betegút elemzése, az értékvesztési pontok kiszűrése, hogy azokra megoldásokat keressenek – fogalmazott dr. Majorosi Emese, az Abbvie kommunikációs igazgatója.
Egyre kevesebb idő jut a betegre, ugyanakkor sok adat kell a páciens gyógyításhoz, éppen ezért okoseszközökre van szükség, mint például az okostelefon, amelyre például labor és leletrendező applikációt készített Száz Levente, az FME alelnökének startup vállalkozása. Ezek követik a vércukor, vérnyomás értékek változását, a labormodulban pedig a laborértékek módosulását rövid, a beteg számára könnyen érthető magyarázattal. Itthon kicsit rögösebb az út, mint például Angliában a laborokkal való összeköttetésben, ugyanis nálunk még a pdf-ek átalakításához karakterfelismerők kellenek. Az orvosok már ajánlják betegeiknek a laboralkalmazást, ami a gyógyulási folyamat megértésével segíti a betegek jobb együttműködését is.
A rezidenseknek a gyakorlati képzéssel vannak gondjaik, ezért is fontos, hogy tutoraik mellett minél több és színvonalas skill labor segítse őket a gyakorlati tudás megszerzésében, mondta dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, aki szerint több milliárd uniós forrás várható ezek fejlesztéshez.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!