Az orvosok már nem istenek

Téves kórmeghatározás, helytelen kezelés vagy műtét során elkövetett hiba. Másként: az orvosi szakma szabályainak megsértése cselekvéssel vagy mulasztással. Köznyelven: műhiba. Jelenleg több mint egymilliárd forintért folyik harc a bíróságokon. A terület szakértői a tanulságokat foglalták össze a közelmúltban lezajlott, a Jogi Fórum által a témában rendezett konferencián, írja cikkében a Zoom.hu. 

Bár a valós adatok a mai napig ismeretlenek, az Igazságügyi Orvostani Intézet becsült adatai szerint évi 96 200 káresemény történik az egészségügyben (miközben évente 2,6 millió pácienst látnak el), és ezek 13,6 százaléka, vagyis mintegy 13 ezer végződik halállal.

A tragikus esetek fele hanyagságra, nem megfelelő ellátásra vezethető vissza. Ehhez képest tulajdonképpen nem sok az évi 3-400 műhibaper – igaz, ez a szám emelkedik, és a polgári perek során jelentős kártérítési összegeket ítélnek meg. Egyre több a fogorvosi és plasztikai beavatkozások során beadott panasz, emellett magas számban kezdeményeznek pert a szülészet és a gerincsebészet tárgykörében.

A kórházak felelősségbiztosítása többnyire 5-10 milliós kártérítésig érvényes, ám ha a beteget előzetesen nem tájékoztatták a tervezett kezelés vagy műtét körülményeiről, akkor a biztosító egyáltalán nem vállalja a felelősséget.

A tájékoztatásnak személyre szabottnak kell lennie, és mindenre – szövődmények, lehetséges kezelési módok, további életvitel – kiterjedőnek. Nem elég „eldarálni az egyenszöveget", úgy kell elmondani, hogy „alacsony iskolázottságúak" is megértsék. „Sok kórházban a mai napig nem tájékoztatnak megfelelően" – mondta Farkas Antónia a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája. „Legtöbbször csak egy formanyomtatványt íratnak alá.

„Tehetetlenül állok az olyan esetek előtt, amikor például a tapasztalatlan rezidens orvos huszonöt centis perforációt ejt egy asszony méhén, és el kell távolítani azt, majd erre azt mondják: nem jár neki kártérítés, mert már úgyis van négy gyereke" – részletezte Dr. Ábrahám László ügyvéd. „Vagy amikor a kétéves gyerek csontelmozdulásos törésére húzókötést tesznek úgy, hogy rajta hagyják a bakancsot…" A kórházak gyakran azzal védekeznek, hogy olyan körülmények között kényszerülnek gyógyítani, ami szinte előrevetíti a hibalehetőséget.

„Találkozom meghamisított kórlapokkal és leletekkel, olyan durvákkal is, hogy az elképesztő" – sorolja Farkas Antónia. „Volt, hogy más színű tollal utólag írták be, milyen implantátum került behelyezésre, úgy, hogy az megfeleljen a szakértői véleményének. A legmegdöbbentőbb esetem mégis az volt, amikor vak beteggel írattak alá beleegyező nyilatkozatot…"

Természetesen nem csak rossz példák vannak, mára előfordul, hogy az intézmények hajlanak a megegyezésre – ezt az ügyvédek is elismerik. Az ilyesmi mindenkinek egyszerűbb és humánusabb megoldás. A perek átlagos időtartama három-öt év (szemben az EU-s irányelvben megfogalmazott kettővel). A bírónő szerint elsősorban az az oka a csúszásoknak, hogy a szakértők nem adják be időben a véleményezésüket, nemhogy a harminc, de a hatvan, kilencven napot sem tartják be.

Bár a kártérítési kötelezettségek komoly érvágást jelentenek az intézményeknek, nem várható az, amit sok egészségügyis szeretne, hogy maximalizálják a megítélhető pénz összegét.
A legtöbbet szokásosan Pest-, Komárom–Esztergom- és Fejér megyében rendelik kifizetni, legalacsonyabb az átlagos szám Borsodban, Nógrádban és Heves megyében. A különbség akár háromszoros is lehet! A meglepő aránytalanságot nem magyarázhatjuk a régiók fejlettségbeli különbségével, hiszen például Győr-, Vas- és Veszprém megye is a sereghajtók között van.

Az Egészségbiztosítási Felügyeletnél azonban van felső korlát: a testület legfeljebb tízmillió forintos bírságot ítélhet meg: ezt azonban nem a károsult kapja, a kórház fizeti büntetésként. Idén eddig százhatvanegy ügy került a felügyelet elé, negyvenhétben szabtak ki bírságot – legfeljebb ötmillió, átlagosan 600 ezer forintot. Kétmilliót ítéltek például emlőrák fel nem ismeréséért, négymilliót kórházi fertőzés miatti halálesetért, ugyanennyit hétórás várakoztatásért és életmentő vizsgálatok elmulasztásáért. A „feketelistát" a fővárosi Szent Imre Kórház vezeti 37 esettel, második a budapesti Szent János (15), harmadik a Fejér megyei Szent György kórház.