BEM helyett távgyógyításra költenék a pénzt

Egyelőre hiába várnak a kórházak arra a csaknem 600 millió forint szétosztására, amelyet azt követően szavaztak meg a városatyák, hogy a Fővárosi Közgyűlés januárban felfüggesztette a Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) alappillérét alkotó Fővárosi Egészségközpont Zrt. működését. A központnak az lett volna a feladata, hogy koordinálja a 12 önkormányzati fenntartású kórházak egységbe szervezését. Erre a célra tavaly augusztusban 12 millióról 434 millió forintra megemelték a társaság törzstőkéjét és az integráció megvalósítására további 1,5 milliárd forintot különítettek el a 2010. évi büdzséből.

Fidesz-SZDSZ összefogás

A fővárosi koalíciós szakítást követően a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata és fideszes tagjai ritkán látott egyetértésben megszavazták azt a Pesti Imre (Fidesz) nevével fémjelzett előterjesztést, amely hatályon kívül helyezte a (Horváth Csaba korábbi főpolgármester-helyettes által szorgalmazott) BEM-mel kapcsolatos decemberi döntést. Arról is döntöttek, hogy a fővárosi kórházreform megvalósítására elkülönített 588 millió forintot úgymond „visszavezetik" az idei büdzsébe. Ebből az összegből az eredeti tervek szerint 250 millió forintot a műszerpark korszerűsítésére, míg 338 milliót a csődközelben lévő kórházak támogatására használnak fel.

Érdekes tény, hogy miközben az eredetileg jóváhagyott 588 millió forint átcsoportosításáról döntöttek, ebből a pénzből korábban (egy 2009. decemberi rendelet alapján) 57 millió forintot már átutaltak a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. (FEBESZ) számlájára azért, hogy a BEM indulásáig ez a társaság végezze a kórházak közbeszerzési feladatait.

Az érintettek mindeközben csak találgatnak, a kórházvezetőket hivatalosan eddig sem a BEM-mel kapcsolatos tervek megvalósításának felfüggesztéséről, sem az erre szánt összegek átcsoportosításáról nem értesítették, igaz, a szakbizottsági ülések nyitottak, így – elvileg – az igazgatók is tudhattak a változásokról.

Modell helyett távgyógyászat

Az OrienPress Hírügynökség információi szerint legutóbb március 18-án tárgyaltak a kórházak támogatásáról. Az egészségügyi és szociális bizottság ekkor némileg módosította a modell megszüntetéséből felszabadult összeg felhasználására tett korábbi javaslatot. Eszerint a Fővárosi Önkormányzat 2010. évi költségvetési javaslata 596 millió forintot tartalmazott a gép-műszer beszerzésre, ehhez további 409 milliót szavazott meg a közgyűlés. A szakmai grémium javaslatot tett a rendelkezésre álló keretek együttes kezelésére, amely elsősorban a telemedicinával (távgyógyítással) kapcsolatos koncepció kidolgozásának alapját szolgálná.

A bizottság az áprilisi ülésén konkretizálná az erről szóló elképzeléseket és az immár milliárdos nagyságrendű források felhasználásának mikéntjét. A csődközeli állapotban lévő kórházak támogatására szánt 338 millió forintot illetően a Városháza sajtóosztályán jelezték: a közgyűlés várhatóan áprilisban dönt erről.

Kidobott 300 millió?

Az általunk megkérdezett kórházvezetők szerint egyre aggasztóbb a helyzet, ráadásul szinte átláthatatlanok a döntések. Annyi bizonyos, hogy eddig sem műszerkorszerűsítésre, sem csődmentésre nem kaptak támogatást a fővárostól. A BEM-pénzek esetleges telemedicinára történő felhasználásával összefüggésben annyit mondtak: a megszorító intézkedések következtében az intézményeknek nem az informatikai fejlesztések jelentik a legnagyobb problémát, többségük napi gondokkal küzd, van olyan kórház, amelynél a gyógyszerbeszerzések fedezete sincs megoldva. Az érintettek pártokon átnyúló lobbi-érdekekről beszélnek, de részleteket nem árulnak el.

A BEM immár füstbe ment tervének előkészítése eddig csaknem 300 millió forintba került. Ebből az összegből – többek között – átvilágították a kórházakat, így egységes képet kaptak a valós helyzetről, a szükséges intézkedésekről. Emellett részletes megvalósítási tervet készítettek a fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés kapcsán. Ez a munkaanyag elvileg rendelkezésre áll, így bármikor felhasználható.

Megérte volna

A BEM megvalósításával hat év alatt mintegy 36 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani. A centralizált adminisztráció és intézmény-menedzsment ugyanis jelentős forrásokat szabadított volna fel. Ezt a szabad demokrata városvezetés sem vitatja. Közlésük szerint azonban a spórolásnak eleinte ára lett volna, később viszont valóban évi 10 százalékos megtakarítást valószínűsítettek ők is, amely – közlésük szerint - az ellátás feltételrendszerének folyamatos fejlesztését tette volna lehetővé.

A Városháza sajtóirodájának rövid összegzéséből kiderül, hogy a BEM-ben felvázolt egységesítési törekvések elmaradása és az időközben bekövetkezett finanszírozási változások hátrányosan érintették az intézményeket. Tavaly 4,5 milliárd forinttal kevesebb pénzt kaptak a fővárosi kórházak 2008-hoz képest.

Az SZDSZ-es városvezetés a megtakarítás esetleges pótlását firtató kérdésre csak annyit felelt: tekintettel arra, hogy a modell megvalósításának folyamata megállt, a megtakarítás pótlása jelenleg teoretikus kérdés. A budapestiek egészségügyi ellátásának színvonal-javítását célzó esetleges alternatív javaslat kapcsán hozzátették: a Budapest Egészségügyi Modellt kiváltó elképzelés, koncepció eddig még nem látott napvilágot.

A BEM megszüntetését célzó közgyűlési előterjesztést jegyző Pesti Imre elmondta: a modell tervezésekor fontos szempont volt, hogy a több-biztosítós modell megvalósulása esetén a főváros intézményei egységesen lépjenek fel, ezzel párhuzamban pedig biztosítsák a budapesti kórházak költséghatékony működését. Későbbiekben (a tanulmányokra költött irreális összegek alapján például) viszont kétségessé vált az elképzelés tisztességes mivolta. A fideszes szakpolitikus szerint a BEM egy informatikai projektté silányult, így nyilvánvalóvá vált, hogy több százmillió forintot kívánnak a felelősök értelmetlenül és haszontalanul elkölteni, ezért revizori vizsgálatot, majd a források egy részének hatékonyabb hasznosítását kezdeményezte az előterjesztéssel.

Horváth kitart

A BEM jóvoltából kalkulált megtakarításokkal összefüggésben Pesti Imre úgy fogalmazott: az új kormányzat egészségpolitikai törekvéseinek megvalósulása esetén ez a forrás biztosan előteremthető. Horváth Csaba egészségügyért felelős korábbi főpolgármester-helyettes mélységesen felháborítónak tartja Tarlós István és a Fidesz frakció felelőtlen, a budapestiek érdekeit bűnös módon sértő viselkedését és az SZDSZ frakció cinizmusát, amellyel rendre megakadályozták a budapestiek jobb egészségügyi ellátását, az egészségügy feltételrendszerének fejlesztését biztosító modell megvalósítását, holott gyakran hangsúlyozták, hogy az első lépésekkel egyet értenek.

Az OrientPress Hírügynökség úgy tudja, a szocialisták főpolgármester-jelöltje a történtek ellenére nem tett le a BEM megvalósításáról, győzelme esetén ismét napirendre tűzik a modellt, amely a főváros egészségügyi ellátásában forradalmi változásokat indukálna, miközben az ellátórendszer tagjaitól nem követel áldozatokat.