Beteg százezrek kórház nélkül?

Arról viszont csak hozzávetőleges kalkulációk vannak, hogy a jövőben vajon hol és kik kezelik majd ezt a negyedmillió embert. A Weborvos birtokába került anyag úgy kalkulál, mint az egyszeri költségvetés, amely bármi történt is, mindig fillérre egyensúlyba hozta a kiadásokat és a bevételeket. Ennek megfelelően a minisztériumi anyag - amely szerint 41,4 százalékkal csökken majd az aktív ellátásban részesülők száma - 17 százaléknyi beteget a krónikus ellátottak, 20 százalékot a járóbetegek közé sorol, míg a fennmaradók - 4,5 százalék - szerintük semmiféle kezelést, gyógyító eljárást nem vesz igénybe.

A számítás alapja nem a jelenlegi aktív ágyszám, hanem a struktúraátalakítás révén már csaknem 16 ezerrel csökkentett férőhely. A megtakarítás mértéke pedig erősen kétségessé teszi a reform egyik alapvető célját, amely nem csak hatékonyabb és minőségileg jobb egészségügy megteremtését tűzte ki célul, hanem betegközpontú, olcsóbb rendszer működtetését is. Igaz ugyan, hogy az előterjesztés szerint a tervezethez képest 14,2 milliárddal csökken az aktív kórházi ellátásra fordított összeg, ám ebből 11,5 milliárdot elvisz majd a krónikus osztályok, s a járóbeteg szakellátás fejlesztése. Az ágyak, s betegeik „átrendezése" mindösszesen 2,7 milliárddal csökkenti az idei esztendő második félévének kiadásait.

Az pedig rejtély, hogy a ma még aktív kórházi ágyon kezelt betegek oda mennek-e, ahová – legalábbis papíron – a minisztérium irányítaná őket. Szülni példának okáért elég problémás lenne a szakrendelőben, miközben a szülészeti-nőgyógyászati ágyak száma épp a felére csökken majd a fővárosban. Nem járnak jobban a civilizációs ártalmak miatt egyre több diagnosztizált gyomor- és bélbetegségben szenvedők sem. A Crohn-betegek, a fekélyes vastagbélgyulladással, esetleg vastagbél-rákkal kínlódók egyik szakmailag elismert központja az óbudai Szent Margit Kórház, amelynek a fentiekre szakosodott sebészetét egy tollvonással szüntetnék meg, annak ellenére, hogy a formálódó beutalási rendben kiemelt helyen szerepelteti a szakma. Nyilván nem véletlenül.

A kis fillér is jó fillér. Ennek jegyében április 1-től megszűnne az úgynevezett progresszivitási, s a rendelkezésre állási díj, bár emelnék az onkológiai ellátás teljesítmény volumen korlátját. Így mindent összeadva 3,6 milliárdot lehetne még az idén megtakarítani. Cserébe a ma még aktív betegellátást végző, ám krónikus intézménnyé váló kórházak kapnának 0,3 milliárdot, s emelnék az összevont szakellátási kasszák díjtételeit is.
S bár a kórházak jelentős alapdíj emelésben reménykednek, miközben ezeket az illúziókat a minisztérium vezetőinek elejtett mondatai is táplálták, a pénzügyérek kalkulációja szerint a megszellőztetett 142 ezer forintos alapdíj 2008-ban 17,1 milliárdos hiányhoz vezetne a gyógyító kasszában.