Székely Tamás személyében a rendszerváltás óta tizenkettedik egészségügyi miniszter-jelöltet hallgatta meg ma az Országgyűlés szakbizottsága.
S bár a számos szakmai kérdésre több mint egy órán keresztül válaszoló Székely Tamás még az ellenzéki képviselők elismerését is elnyerte – többen hangsúlyozták, hogy végre szakértővel, s konszenzusra hajló aspiránssal van dolguk -, döntésük ennek ellenére hangsúlyozottan, s kimondva is politikai volt: nemmel szavaztak a miniszterelnök jelöltjére. Ettől csak az MDF-es Csáky András tért el tartózkodásával, az egykor volt koalíció tagjainak igenjével azonban a parlamenti egészségügyi bizottság elfogadta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának miniszteri jelölését.
A Székelynek szóló laudációk sorát csupán Mikola István (Fidesz) akasztotta meg, aki szerint bár hasznos a jelölt apró munkák iránti figyelme, ám hiányolta a nagyobb ívű stratégiát. Holott a kormánypárti és az ellenzéki képviselők kérdéseiből úgy tűnt, ha valamiből elegük van, akkor azok a nagyívű stratégiák, főként, ha azokkal még a gyakorlatban is kísérleteznek. Egyetlen kérdést kivéve – miként vélekedik az egészségbiztosítás jövőjéről? – az „egyszerű", hétköznapi problémák megoldása iránt érdeklődtek.
Ami egyébként a biztosítási rendszert illeti, Székely Tamás szerint az a lényeg, hogy fennmaradjon az egységes, nemzeti kockázatközösség, s mellékesnek gondolja a gyakorlati munkát végző pénztárak számát. Ami az elhíresült pénztártörvényt illeti, azt szerinte végig kell gondolni, s minél előbb dönteni szükséges a jövőjéről. Nagyjából ugyanez volt a véleménye arról a „salátatörvényről", amely több fontos jogszabályt érintve már az Országgyűlés asztalán van. Mint ahogy arról is szólt, nem tartja Isten ellen való véteknek a magántulajdonú szolgáltatók megjelenését a rendszerben. Ezzel kapcsolatban egyébként felhívta a képviselők figyelmét arra a mindmáig érvényes törvényre, amely szektorsemleges finanszírozásra kötelezi az egészségbiztosítót.
A különböző egészségügyi intézményben dolgozó, illetve helyi intézményeiket erősen pártoló képviselők egyébként Székelyben törököt fogtak. Horváth Zsolt (Fidesz) például sokadszorra tette szóvá a kecskeméti megyei kórház hemodinamikai laboratóriumának ügyét. Azt, hogy az OEP még mindig nem fogadta be a finanszírozott ellátások közé. Székely szerint viszont csupán egy dolog a tárgyi feltétel, szakképzett munkaerő is kell mellé, majd példaként felemlítette: amennyiben egy egészségügyi beruházás úgy készül el, hogy nincs előzetes befogadási nyilatkozata, a francia szabályok szerint soha nem részesülhet tb-finanszírozásban. Székely egyébként, mint azt meghallgatása során többször hangsúlyozta, átlátható, ellenőrizhető, egyszóval transzparens befogadási rendszert szeretne, mert ma ezt a lépést semmi sem szabályozza.
Sok szó esett az Országos Pszichiátriai Intézet (OPNI) megszüntetése kapcsán a pszichiátriai betegek helyzetéről, valamint az Országos Addiktológiai Intézet (OAI) bezárásáról is. Nem véletlenül. Magyarországon közel egy millió szenvedélybeteg él, az OAI megszüntetésével az ő ellátásuk kerül veszélybe. A jelölt szerint viszont az intézmény feladatait az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, illetve az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ átveszi.
A kórházi adósságokat illetően kifejtette, nem gondolkodnak konszolidációban, hiszen az egyes, érintett intézményekben más-más okból halmozódnak fel a kifizetetlen számlák. Nem áltatta a háziorvosokat sem: a kártyapénz emelése helyett inkább a teljesítményt értékelné. Ami a járóbeteg szakellátást illeti, úgy vélte, bővíteni kellene az itt elszámolható ellátások körét. Arra a kérdésre pedig, hogy elmenne-e a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ülésére, azt válaszolta: eddig még nem kapott meghívót, ha kap, elgondolkodik rajta.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!