Három megye két-két körzetének lakói csipes TAJ kártyát kapnak, s átlépnek picit a valódi XXI. századba. Interjú az OEP informatikai főnökével, Király Gyulával.
 |
| Király Gyula |
Terveink szerint tavasszal három megye – Győr-Sopron, Vas és Zala - két-két körzetében csipes TAJ kártyát kapnak a lakosok. De nem csak ők, hanem mindazok az egészségügyi dolgozók is, akik részt vesznek a betegek ellátásában. A gyakorlatban ez majd úgy néz ki, hogy a rendelőben – szakorvosnál, kórházban szintén – az orvos és a beteg beteszi a leolvasóba a saját kártyáját, amely kulcskártyaként azonosítja őket.
- Ne kapkodjunk, vegyük ezt egy picit részletesebben.
Rendben. A beteg elmegy például a háziorvoshoz. A telepített leolvasóba beteszik a kártyáját, a róla szóló információ megérkezik az egészségbiztosítóhoz, ahonnan azonnal visszajelzik, létező kártyáról van-e szó – tehát nem halotté, nem lopott, stb. -, s ha igen, kigyullad egy zöld lámpa. Probléma esetén a piros.
- Ha jól értem, itt lényegében azt ellenőrzik, hogy biztosított-e az illető vagy sem.
Bár a rendszer ennél sokkal többre képes – az orvos ezen keresztül kérhet majd speciális vizsgálatokra időpontot a betegének, megnézheti volt-e, s ha igen mikor röntgen, CT, MRI vizsgálaton, lekérheti ezek leleteit stb. - első lépésben valóban erről szól a történet. Megpróbálunk átlépni azon az abszurd helyzeten, hogy egy országban, ahol közel 9 millió mobiltelefon van forgalomban, az egészségügyi szolgáltatást végző orvosok nem érnek el adatokat. Most majd elérhetik.
- Megkockáztatom: valószínűleg nem ez vágyaik netovábbja.
Én pedig úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn sokáig. Ma az egészségbiztosító úgy költ el több mint 1500 milliárd forintot évente, hogy olyanoknak is biztosítja a teljes körű ingyenes betegellátást, akik bár megtehetnék, egy fillér járulékot sem fizetnek. Ez a dolog egyik oldala. A másik: az OEP anélkül fizet az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy legalább annyit tudnánk biztosan, a beteg valóban járt az orvosnál, a rendelőben vagy a kórházban. Egyetlen eszközünk van, utólag ellenőrizhetünk. Az Európai Unióban kizárólag a kártya bemutatása és validálása után fizet a társadalombiztosítás. Így működik ez többek között Ausztriában, Olaszországban vagy például Franciaországban, s reményeink szerint majd nálunk is. Ez szemlélet kérdése. Kórházvezetőkkel találkozva értékeltünk bizonyos adatokat. Felállt egy intézményvezető, s a következőket mondta: „Nehogy már azt higgye a vezetés, hogy pontosan olyan a népegészségügyi helyzet, mint amit a jelentések tükröznek." Miközben mi e jelentések alapján fizetünk … S még mindig a szemléletnél maradva: legutóbb egy fórumon ismertettem az idei terveinket, amikor felállt egy kórházi informatikus, s felháborodva közölte:" …ugye nem gondolom komolyan, hogy majd ők közlik a beteggel, hogy nincs jogviszonya? Ezt a konfliktust nem vállalják." Megtagadhatja egy üzlet az adóhivatal által hitelesített pénztárgép használatát? A gyógyszerészek, mint egészségügyi szolgáltatók, csak ilyet használhatnak, s nem hogy a gyógyszerről, de a köptetőt tartalmazó üvegről, s annak dugójáról is számlát kell adniuk. Miről beszélünk?… Belátom, nehéz a szerzett jogokat és lehetőségeket elveszíteni, de most ennek jött el az ideje. Lehet persze azon spekulálni, hogy kihúzom a nyugdíjig, a választásokig, meg még ki tudja meddig, s majd elfelejtődik a dolog, az egészségpénztár abbahagyja az ötletelést, de szerintem már abban a szakaszban vagyunk, amikor bizonyos lépések megtétele nem halogatható tovább.
- Komolyan gondolja, hogy a mai Magyarországon be lehet vezetni az előbb felvázolt rendszert?
Tokkal, vonóval, minden elemében elkészült, március-április táján kezdődhet a három megyés próba.
- Apropó: miért pont ezeket a területeket választották?
Mert nem akartunk más régiós programokat „ütni". Ilyenekben érintett például Észak illetve Észak-kelet Magyarország.
- S hol a rendszer másik fele, a járulék-nyilvántartás?
A jogviszonnyal rendben vagyunk…
- … pedig korábban azt mondták, komoly problémát okoz, hogy meglehetősen sok embernek 3-4 féle jogviszonya is van…
…ez nem okoz gondot, felállítottuk azt a hierarchiát, amelyből kiderül, hogy a több közül melyik az elsődleges. A legfontosabb kérdés azonban nem is az, hogy az illetőnek van-e járulékfizetése vagy nincs. A helyzet érzékeltetésére csupán egy példát: ha ma belép egy vállalathoz, s bejelentik, holnap már nyugodtan mehet orvoshoz, hiszen van jogviszonya, miközben járulékot majd csak a következő hónap elején fizet a cég az illető után. A kilépéseknél pedig azonnal megszűnik a jogviszony, holott a járulékfedezet még akár néhány hétig rendezett. Ma a járulékfizetés úgy néz ki, hogy egy részét a munkaadó, kisebb hányadát pedig a munkavállaló fizeti. Amennyiben a munkaadó levonja dolgozójától a járulékot, de azt nem utalja tovább az APEH-nak – sajnos van ilyenre példa – sikkasztásról beszélünk, ami köztörvényes bűncselekmény. Ha a „saját", munkaadói részét nem fizeti be, akkor adótartozásról van szó, amit lehet kötbérezni, büntetni stb. A járulék gyakorlatilag pénzügytechnikai kérdés, amelynek megoldása az adóhatóság feladata.
- A járulékbeszedés azért került 1999 január elsejétől az OEP-től az adóhatósághoz, mert azt ígérték, megcsinálják az egyéni járulék-nyilvántartást. Úgy tűnik, jelenleg még egyéni adónyilvántartás sincs, hiszen akkor valószínűleg nem az állampolgárok mondanák meg, hogy mennyi adót kell fizetniük – amit az APEH utólag ellenőriz -, hanem a hivatal közölné polgáraival a befizetendő adó mértékét. Az egyéni járulék-nyilvántartás bevezetését először január elsejéről 2006 közepére tolták, az egyik napilag pedig január 9-én arról adott hírt, hogy a rendszer kísérleti működtetését az éves adófizetési határidő, május után kezdi meg az APEH. Miről beszélünk?
Amennyiben az a társadalmi, a politikai, s a kormányzati igény, hogy rend legyen, akkor mindenhol egyformán rendnek kell lennie.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!