Döntött az Ab a kórháztörvényről

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a kórháztörvény egyes rendelkezéseit, de elutasította a reformtörvény egészét támadó indítványokat. Az Ab az indítványok alapján megállapította, hogy a fekvőbeteg-kapacitások felosztására kialakított eljárási rend nem felel meg a jogállamiság követelményének, mert az egészségügyi miniszter döntésének szempontrendszerét a jogszabályok elégtelenül határozzák meg. Így a jogbiztonság követelményét sértő, széles körű mérlegelési jogkört biztosított a tárcavezetőnek.

Az Ab megállapította azt is, hogy a regionális egészségügyi tanácsok határozathozatali rendje egyrészt sérti a jogállamiság elvét, másrészt a helyi önkormányzatok alapjogait.

Az Ab határozata kihirdetésének napjával megsemmisítette a törvény azon rendelkezéseit, melyek a kapacitások felosztására vonatkozó szempontok meghatározását egészségügyi miniszteri rendeletre bízták, továbbá az idevonatkozó miniszteri rendeletet.

Az Ab szerint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot törvényben kell szabályozni, ezért az olyan törvényi felhatalmazás, amely ezt teljes egészében miniszteri rendeletalkotásra hagyja, sérti az Alkotmányt.

Ugyanakkor az Ab elutasította a reformtörvény egészének megsemmisítésére irányuló beadványokat, ugyanis a testület szerint a jogszabály egésze nem sérti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot.

Egyúttal az Ab megerősítette azt az alkotmányos követelményt, amely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.

A törvényt, amely Molnár Lajos (SZDSZ) volt egészségügyi miniszter nevéhez fűződik, 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály április 1-jén lépett életbe. A törvény többi között meghatározza az egyes kórházak által végezhető egészségügyi ellátásokat, szakmákra lebontva.

Budai Bernadett kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: a kabinet tudomásul veszi a döntést, az Egészségügyi Minisztérium pedig megvizsgálja, hogy az Alkotmánybíróság határozatából adódik-e valamilyen jogszabályalkotási kötelezettség. A szóvivő fontos dologként értékelte, hogy a testület a reformtörvény egészét nem semmisítette meg, vagyis a jogszabály az emberek testi és lelki egészséghez fűződő jogát nem sérti.

Mint emlékezetes, 2007 januárjában Csáky András és Herényi Károly országgyűlési képviselők fordultak indítvánnyal az Ab-hoz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egészének megsemmisítését kérve.

Indítványukat egyfelől közjogi érvénytelenségre alapították, ugyanis szerintük a törvény megalkotása során a közhatalmi jellegű szervezetek (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) nem gyakorolhatták külön jogszabályban előírt véleményezési jogukat.

Az indítványozók szerint a törvény sérti az egészséghez való jogot és az állam egészségvédelmi kötelezettségét is, mivel szerintük a törvény végrehajtásának következményeként az ellátásbiztonság és stabilitás csökken, ugyanakkor helyette a jogalkotó nem építette ki az alapvető jog megvalósulásának azonos súlyú biztosítékait.

A képviselők a kellő idő követelményének sérelmére is hivatkoztak, mivel a törvény fő szabályai a kihirdetést követő tíz napon belül hatályba léptek, míg a finanszírozási szerződések megkötésére alig három hónap állt az érintettek rendelkezésére.

Pártok reagálása

A teljes 60/b 2007 AB határozat itt olvasható