Elhunyt dr. Veér András

Veér András Győrben született 1939-ben. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemetn1964-ben fejezte be tanulmányait, 1967-től a SOTE Pszichiátriai Klinikájának orvosa, tanársegédje, majd adjunktusa. 1981-től az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa, 1983-tól főigazgató helyettese, 1986-tól főigazgató-főorvosa. Tagja a Pszichiátriai Szakmai Kollégiumnak,

Kezdeményezésére alakult meg 1988-ban a Magyar Orvosi Kamara, amelynek 1991-ig első elnöke volt. Számos tisztsége és megbízatása közül csupán néhány: 1994 és 1998 között a mentálhigiéné miniszteri biztosa, 1997-98-ban a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság elnöke, 2002-ben a miniszterelnök személyes tanácsadója. 2002 közepétől miniszteri biztosként felügyelte az OPNI-t, az Alkohológiai Intézetet és a kábítószer-problémák kezelését, 2003 közepétől az Országos Személyügyi Kollégiumot vezette.

1992-96-ig a Köztársaság Párt alelnöke, ügyvezető alelnöke, 1993-95-ben a Demokratikus Charta szóvivője, 2002-ben az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje.

Dr. Veér András találta meg a kotyelnyicsi elmegyógyintézetben Toma Andrást, a Szovjetunióban raboskodott utolsó magyar hadifoglyot, akit 2000. augusztus 11-én hazahozatott Magyarországra.

Művei: A kábítószer kihívása (1992), Alternatív drogstratégia (2000), A dohányzás rabságában (2000), Magyarország a szcientológia (pók)hálójában (2000), A halál enciklopédiája (2001), A magyar beteg (2002), Tébolykeringő (2002), 22 év a Lipótmezőn (2003). A fentiek mellett számos útikönyvet is jegyzett.

A Weborvos pszichiátriai klubjának vezetője, számos sikeres cikk szerzője, amelyek a portál egyik leglátogatottabb rovatává tették a klubot. Közismert volt segítőkészsége, ismerős és ismeretlen egyaránt számíthatott kedves, higgadt emberségére, orvosi segítségnyújtására.

Emlékét megőrizzük.