Hogyan érvényesülnek a jogok az egészségügyben: az Európai Betegjogi Napon erről beszéltek a résztvevők.
Segítséget nyújtó, az összefogás erejét növelő ernyőszervezetként alakulhat meg az egészségkárosodott és fogyatékkal élő embereket képviselő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek alakuló ülése ma kezdődött, s az újabb forduló június 12-én várható.
Az Európai Betegjogi Napon, azaz ma, az alakuló ülést megelőzően „A jogok érvényesülése az egészségügyben" címmel fórumot rendeztek az Egészségügyi Minisztériumban, ahol Vojnik Mária államtitkár köszöntötte a résztvevőket. Felhívta a figyelmet az Egészségbiztosítási Felügyelet felmérésére, amely a betegjogok érvényesülését vizsgálta a fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Az államtitkár szerencsésnek tartotta, hogy hazánkban szinte minden – még a ritka – betegségnek is van szervezete, ám hozzátette: sajnos nem egyszer közöttük nem az együttműködés, hanem a verseny az erősebb.
Az egészségügyi törvényeket tekintette át Koltai Tünde üléselnök (Nemzeti Egészségügyi Tanács), s hozzá kapcsolódóan az 1997-es egészségügyi törvény születését ismertette Kapócs Gábor, a LAM főszerkesztője, akinek annak idején államtitkárként meghatározó szerepe volt a jogszabály előkészítésében. Bár úttörőnek számított hazánk a betegjogok megfogalmazásában, mégis a jogok érvényesítésében kevésbé volt sikeres a törvényalkotásban utánunk következő országokhoz képest. Utalt a nemrégiben megjelent, az EgészségMonitor által végzett vizsgálatra (Jelentés egy egészségben elmaradott országból), s megállapította: alig van olyan terület, amelyben jobban állnánk most, mint húsz évvel ezelőtt, akár nyugat felé tekintünk, akár a kelet-európai országokat nézzük.
Az Aszklépiosztól a betegjogokig című könyv szerzője, Köbli Anikó úgy vélte, manapság mindent jogszabályokkal igyekszünk pótolni, miközben lassan kihal a morál, elfogy a bizalom. Senki nem akar magába nézni, inkább csak a másikban keresi a hibát, mutatott rá a bajok forrására. Az újságíró szerint az orvos, a nővér és a beteg soha nem volt olyan kiszolgáltatott, mint mostanában.
Az orvosokra nehezedő kettős szorításról beszélt Banai János professzor (Magyar Orvosi Kamara). A gyógyító önmagával szembeni elvárása, szakmai tudása, lelkiismerete sokszor ütközik a gazdasági lehetőségekkel, leginkább megszorításokkal. Szép az alkotmány, szépek a törvények, de nincsenek biztosítva a feltételek az előírt ellátáshoz, fűzte hozzá.
Úgy vannak az orvosok a joggal, mint a tinédzserek a szexszel: mindent megkérdeznek – utalt a hasonlattal az orvostársadalom hiányos jogi ismeretére dr. Dósa Ágnes orvos-jogász (Semmelweis Egyetem), aki szintén részese volt az 1997-es törvény előkészítésének. Az orvosok ellen induló perek nem is az ellátás minősége, hanem a hiányos kommunikáció miatt indulnak, s legújabb trendként adatvédelmi perbe fogják (kinek adnak infót, hogyan őrzik az adatokat) az egészségügyi intézményeket.
Szakirodalmi adatok is bizonyítják az ellátásban tapasztalható változásokat: a technikai tudáson túli képességek, attitűdök válságban vannak, mondta dr. Matkó Ida orvos. Az orvoslás lassan nem különbözik a többi szakmától, felbomlott az orvosi hivatás, a beteg és a társadalom közötti implicit, hallgatólagos szerződés, az új kontraktus pedig még várat magára véleménye szerint. Az üzemszerű munka, a stressz, a frusztráció, a gazdasági korlátokkal való napi szembesülés a professzionalizmus ellen hat. Ha a szaktudás, a szolgálat, az erkölcsi értéktöbblet nem kap helyet a mentalistásban, akkor embertechnikusok, embermérnökök fognak az ellátásban dolgozni, vizionálta a jövőt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!