A Magyar Orvosi Kamara elnöke a miniszterelnökkel konzultálna a magánorvosokra vonatkozó vényírási szigorításokról.
Éger István erről a MOK Csongrád megyei fóruma előtt tartott szegedi sajtótájékoztatóján beszélt. A kamarai elnök újfent kifejtette azon álláspontját, miszerint mind a biztosítottra, mind az egészségpénztárra, mind az orvosokra nézve károsnak tartják azt a rendelkezést, amely szerint magánorvosi praxisban nem írható fel kiemelten támogatott gyógyszer a pácienseknek. Azzal érvelt: ha egy, a szakma szabályai szerint tisztességesen kivizsgált biztosítottnak az orvos a megfelelő gyógykezelést írja fel, akkor nem függhet a támogatás mértéke attól, hogy melyik helyiségben történik meg a receptírás.
– Ha két kapszulára van valakinek szüksége, nem fog azért többet beszedni, mert azt magánrendelőben írták fel. Minden bizonnyal voltak és vannak visszaélések és csalások, viszont ezek kiszűrése és szankcionálása a biztosító feladata. Nem elfogadható eljárás az, hogy az ellenőrzés nehézségeinek felvállalása helyett mindenkit potenciális csalónak nyilvánítanak – fogalmazott Éger István, majd hozzátette: az ügyről személyesen szeretne konzultálni a kormányfővel, aki – mint mondta – egy nyilvános fórumon ígéretet tett arra, hogy még karácsony előtt lehetőséget teremt a találkozóra.
Újságírói kérdésre válaszolva Éger István a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban a privatizációval kapcsolatosan kirobbant botrány – a befektetőket szabálytalan hitelfelvétellel, a dolgozók kizsákmányolásával, a kórház kiszipolyozásával vádolták meg – kapcsán azt mondta: a jelenleg folyó ügyészségi vizsgálat lezárásáig nem foglal állást az ügyben. Annyit azonban megjegyzett: a kiskunhalasi és ahhoz hasonló esetek rávilágítanak arra, hogy az egészségügy területén nem megalapozott a „privatizációs csodavárás."
Kérdésünkre, - mi a kamara álláspontja az EDDSz-nek a közalkalmazotti státuszok folyamatos megszüntetése elleni fellépéséről - Éger István azt válaszolta: a munkavállalók egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, mert a közalkalmazotti státuszuk megszűnését követően hosszabb-rövidebb idő után rendszerint lejár a moratórium, amíg a befektető vállalja a korábbi juttatások folyósítását.
– A tapasztalatok szerint az érintett munkavállalók nem kerülnek jobb anyagi pozícióba, ugyanakkor jogilag kiszolgáltatottá válnak. Mindennek hosszú távon a betegek is kárát láthatják, mert a befektető inkább csökkenti a létszámot, mintsem engedjen profitvárakozásaiból – fogalmazott a kamara elnöke. Felvetésünkre, miszerint a privatizáló, majd szakdolgozóik közalkalmazotti státuszát és jogosítványait felmondó munkaadók olykor éppen a kamarához tartozó orvosok, Éger István kitérő választ adott. Azt mondta: az esetek többségében az intézményi magánosításokat nem orvosok bonyolították le, ezt mutatja a munkavállalói résztulajdonosi program kudarca is.