A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nagygyűlésére a 10 ezer meghívottból 200-an mentek el.
Nem döntött újabb érdekérvényesítési akcióról a Magyar Orvosi Kamara az alapellátó orvos és fogorvos tagjainak szombati nagygyűlésén, amelyen mindössze kétszázan jelentek meg a tízezer meghívottból.
"Ha nekünk Mohács kell, akkor íme" - fogalmazott a MOK elnöke a gyűlés létszámára utalva.
Éger István szerint a minisztérium nem veszi tudomásul, hogy a kamarának van igaza. A szakma méltatlan hanyagsággal szembesül, amikor a parlamenti pártok nem nyújtják be az orvosok bérfelzárkóztatásáról szóló törvényjavaslatot - mondta. A kamara javaslata szerint egy kezdő szakorvos jelenlegi nettó 90 ezer forintos fizetése helyett 340-360 ezer forintot keresne. Ehelyett megpróbálják "röghöz kötni" a fiatal orvosokat egy új, készülő jogszabállyal, amely alapján a kezdő orvosoknak négy évig abban a kórházban kellene kötelezően dolgozniuk, ahol rezidenskedtek. Éger István szerint ez garantáltan tömeges külföldi elvándorláshoz vezetne.
A MOK elnöke arról is beszélt, hogy a héten tárgyalt Székely Tamás egészségügyi miniszterrel, aki azt mondta: az ágazat bérfejlesztése esetleg megközelítheti a tíz százalékot. Éger István ezt irreálisan alacsonynak tartja, s úgy fogalmazott: a döntéshozó megteheti, hogy az egészségügyi ellátást mint közszükségletet háttérbe szorítsa.
November 8-án újabb nagygyűlést tart a MOK, ahova a járó- és fekvőbeteg-ellátó szakma képviselőit várják, csaknem 24-25 ezer embert. Éger István szerint itt akár döntés születhet egy esetleges munkabeszüntetésről is. A tömeges szerződésbontással kapcsolatban pedig azt mondta: 2009. január 1-jéig 4000 nyilatkozatnak kell összegyűlnie, hogy érdemben lépni tudjanak.
Székely Tamás egészségügyi miniszter a nagygyűlést követően úgy reagált az MTI-nek, egyetért azzal, hogy szükség van az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatására és egy életpályamodell létrehozására, de az elmúlt napokban megváltozott gazdasági helyzet miatt úgy gondolja, nem aktuális most egy orvosi bérfelzárkóztatási programról beszélni.
Addig, amíg ki nem alakulnak pontosan azok az elképzelések, hogyan kezelik a gazdasági helyzetet - amelyre ötpárti konszenzus keretében próbálnak majd megoldást találni -, addig nem célszerű bérnövekményről, bérfelzárkóztatásról beszélni - mondta a miniszter. Ha megoldódik ez a helyzet, akkor lehet visszatérni erre - tette hozzá.