• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Keskeny a lelki egészség és betegség határa

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Az egyén saját állapotának megítélése és a többség mércéje eltérő eredményre vezethet.

A Lelki Egészség Világszövetsége október 10-ét a lelki egészség (a lélekben szenvedők) világnapjává nyilvánította. A Lelki Egészség Világnapja magyarországi eseményeit ezúttal a Reneszánsz Év – 2008 rendezvényeihez illesztették, amelyek szombaton 10 órától este nyolcig zajlottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Budapesten. A színes programokon túl itt mutatták be az európai régió ellátási helyzetével foglakozó, WHO által elkészített friss felmérést is.

A „Reneszánsz és Lélek, Kultúra és Művészet együtt a Lelki Egészség szolgálatában" elnevezésű programmal idén a testi-lelki megújulás és a kultúra kapcsolatát hangsúlyozták a szervezők, hiszen a harmonikus élet feltétele, hogy kulturális igényeinknek is eleget tegyünk. A kultúra, művészeti értékeink megőrzése a lelki egészség egyik védő tényezője lehet.

A lelki egészség – idegen szóval mentálhigiéné – és a lelki betegség közötti határ nagyon keskeny. Az egyén saját állapotának megítélése („rendben vagyok" vagy „valami baj van velem") és a többség mércéje eltérő eredményre vezethet. Belső konfliktusok minden embernél előfordulnak, ezek felhalmozódása és nem megfelelő kezelése kiválthat lelki és testi betegséget egyaránt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben szaporodnak a felgyorsult társadalmi-gazdasági változások, a háborús konfliktusok, az erőszak terjedése, a mind nyomasztóbb migrációs és menekültprobléma, valamint a munkanélküliség következtében is.

Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 40 millióra tehető a szkizofréniában szenvedők száma, és évente mintegy egymillióan vetnek véget életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz az első vagy második legelterjedtebb betegség világszerte, ami azért is aggasztó, mert a negatív lelki folyamatok gyakran összefügghetnek és együtt járnak testi megbetegedésekkel is.

Dr. Matt Muijen, a WHO Európai regionális tanácsadója (Europe, Regional advisor) személyesen mutatta be az eseményen az európai országok lelki egészséggel kapcsolatos nemzetközi felmérését és a Magyarország részére tett WHO ajánlásokat.

A lelki betegségek kezelésére, a kezelés törvényi szabályozására vonatkozó felmérés országról-országra hasonlított össze olyan indikátorokat, mint a pszichiáterek száma, a pszichiátriai kezelés finanszírozási oldala, a közösségi szolgáltatások rendszere, az ellátásban résztvevők képzési rendszere, a vényköteles antidepresszánsok, antipszichotikumok és egyéb gyógyszerek finanszírozási és fogyási adatai, illetve a gondozók, családtagok szerepe a gyógyítási folyamatban. Az adatokat az adott ország egészségügyi minisztériuma bocsátotta a WHO rendelkezésére.

A felmérés igen nagy különbségeket tárt fel; egy-egy ország ellátói hálózatában a foglalkoztatott pszichiáterek számában például akár tízszeres különbségek is lehetnek. Míg Svájcban 100.000 lakosra 30 foglalkoztatott pszichiáter jut, addig Albániában 3, Törökországban pedig 1 fő ez az érték. Magyarországon nincs is pontos adat a ténylegesen a szakterületen dolgozó pszichiáterek számáról.

A kutatás egyebek között rámutatott arra is, hogy a gyakran hangoztatott vélemények ellenére önmagában a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelmű javulást az ellátásban, sőt, egyre inkább a közösségi szolgáltatásokban, a betegek rehabilitációjában, a stigmatizáció visszaszorításában, illetve a betegek reintegrációjában látják a szakemberek a helyzet javításának kulcsát.

Sajnos Magyarországon egyelőre nem látszik, hogy a megszűnő kórházi ágyak kompenzációjaként a krónikus pszichiátriai betegek ápolására szolgáló szociális intézményi helyek száma emelkedne, holott az igényekhez képest ez eddig is rendkívül alacsony volt, és irreálisan hosszú volt a várakozási idő.

Össztársadalmi érdek, hogy a lelki egészség témáját és a lelki betegségek megelőzésének kérdéseit mind gazdasági, mind népegészségügyi jelentősége miatt kiemelt prioritásként kezeljük, hasonlóan a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedésekhez.

A Lelki Egészség Világnapján mutatkozott be a Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP). A szakma által már korábban kidolgozott program az egészségügyi reform folyamatának részeként, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül lenne megvalósítható. Egy ilyen program kidolgozására és megvalósítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium határidővel ellátott megállapodást kötött, ennek végrehajtására a minisztérium kötelezettséget vállalt. A program és a vita lehetősége

A Lelki Egészség Világnapján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lezajlott programok a művészet és a lelki folyamatok kapcsolatára mutattak rá elsősorban: például több előadás központi szereplője József Attila volt. Emellett Popper Péter a vallás és a lelki egészség dimenziójáról, míg Tari Annamária a családi problémákról tartott előadást.

Élénk érdeklődés mellett zajlottak olyan szakmai előadások, mint Prof. dr. Bitter István előadása a lelki egészség megőrzését segítő európai összefogás online módszereiről, vagy Prof. dr. Rihmer Zoltán és dr. Purebl György depresszió és az öngyilkosság dimenzióját taglaló előadása, vagy Prof. dr. Czeizel Endre gondolatai a művészcsaládokról, a művészet örökletes voltáról, illetve a művésztehetségek lelki szenvedéséről szóló gondolatai.

A rangos előadások mellett a betegszervezetek is bemutatkoztak, hiszen a pszichiátriai civil- és betegszervezetek fontos munkát végeznek a lelki problémákkal küzdők támogatásában. A rendezvényen léleksakkal, moralitáskerékkel, lelki egészség és depresszió önkitöltő tesztekkel, tanácsadással volt jelen a Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák Betegegyesület, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és az Életlánc Alapítvány. A betegszervezetek páciens kontra pszichiáter beszélgetéssel, irodalmi kiállítással, színházi előadással is színesítették a programot.