Magyarországon nagyon sok beteg nem a valódi indikációban jut gyógyszereihez.
 |
Dr. Kiss József, az OEP főigazgatója előadásában elmondta, hogy ez évben az E. Alap 1490 milliárd forinttal gazdálkodhat, ebből a gyógyító-megelőző kassza 660,9 milliárd, a gyógyszerkassza 298 milliárd (szemben a 2005-ös év 348,9 milliárdjával), a nyugellátások 274 milliárd, a terhességi-gyermekágyi segély 28,4, a gyógyászati segédeszközök pedig 42,6 milliárd forintot tesznek ki. A táppénz 85,5 milliárd forint. A főigazgató megemlítette, hogy tavaly az előző évhez képest 9,4 százalékkal többet költöttek egészségbiztosításra, és ez a növekmény teljes egészében a gyógyszerkasszába került.
„A biztosítottak aránya a teljes lakosságon belül a rendszerváltás óta több mint tíz százalékot csökkent. Magyarországon a magánbiztosítás aránya gyakorlatilag kicsi más országokéhoz képest, de a társadalombiztosítási rendszert működtető országokhoz képest egyáltalán nem kirívó.
A főigazgató arról is beszélt, hogy strukturális változások sajnos 2006-ban sem várhatók, az intézmények egy jelentős részében azonban nem tudják garantálni azt az intézményi bevételt, amelyből változatlan struktúra, változatlan foglalkoztatás stb. mellett tartósan tovább működhetnek. „Ilyen törvényes feladatunk – a bevétel garantálása – egyébként nincs is" – tette hozzá. A fekvő- és a járóbeteg-előirányzat átmeneti összevonásával valamelyest elősegíthetik a kasszák közötti határok módosítását.
A tévtanok eloszlatása végett Kiss József hangsúlyozta, hogy az Alkotmányból önmagában semmilyen ingyenes szolgáltatási kötelezettség nem következik. Meglátása szerint még az egészségügy szereplői is közreműködnek e tévtanok terjesztésében.
A főigazgató ismertetése szerint idén változás várható az egyéni járuléknyilvántartás kialakításában és a közvetlen hozzáférésben, az alapellátásban és a védőnői ellátásban. Kiss József azt is elmondta, hogy megszüntetik a tartósan kihasználatlan kapacitásokat.
A gyógyszerérdekeltségi rendszerről szólva a főigazgató elmondta, hogy 60 milliárd a többlet gyógyszertámogatás. „Ma úgy tűnik, hogy az orvosok, illetve érdekképviseletük azon az állásponton vannak, hogy a közfinanszírozó anyagi érdekeltség megteremtésével jutalmazza azokat, akik racionálisan (nem olcsón) megválasztott gyógyszerekből látják el a közfinanszírozottakat, míg más érdekeltségek is működnek a háttérben. Az OEP-nek adatai és információi lesznek a gyógyszerfelírásokból, aamivel a szakmának szembesülnie kell. Az alap- és a járóbeteg-ellátás tekintetében ezek az információk feltehetően a szakmai körön belül tudnak maradni, a fekvőbeteg-ellátás tekintetében viszont robbanásveszélyesnek látom a helyzetet" – vélekedett a szakember.
Kiss József véleménye szerint a 2004-ben megváltozott gyógyszertörvényt nem tartják be az orvosok. A törvény azt mondja, hogy a gyógyszer a törzskönyvezett indikációjában gyógyszer. Nem törzskönyvezett indikációban viszont tudományos juttatásként alkalmazható a megfelelő engedélyek birtokában.
„Tartok tőle, hogy ez is időzített bombát jelent, mert Magyarországon nagyon sok beteg nem ilyen indikációban jut a gyógyszereihez" – fejezte ki aggályait a főigazgató.
Előadásának végén hangsúlyozta: a finanszírozás tekintetében arra készülnek, hogy a közeljövőben igazságosabb, a területi elosztást jobban támogató, a jelenlegi struktúra ellentmondásait is bemutató és ez ellen ható finanszírozási technikát alakítsanak ki.
A Kórházszövetség követelései
Dr. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszámolt róla, hogy tavaly a megyei kórházak igazgatói azt kérték a Kórházszövetségtől, hogy tegyen hathatós lépéseket a HBCS-érték emelésére. A 132 ezer forintban megállapított érték és az időközben 7,5 százalékos béremelés pluszköltsége ugyanis veszélybe sodorja az intézmények működését. 
Követelik, hogy szüntessék meg a teljesítményvolumen korlátot (a Kórházszövetség a tvk bevezetését tudomásul vette, bár értelmetlennek és időszerűtlennek tartja), illetve ha lehet, tegyenek intézkedéseket a jelenlegi költségvetés módosítására, mert a tavalyinál 34-36 milliárd forinttal karcsúbb az idei költségvetés (az összevont szakellátásra fordított összeg az összevonástól nem lesz több, sőt kevesebb: tavaly 464 milliárd volt az előirányzat, idén 440 milliárd).
A kérések között szerepel az is, hogy a kórházak helyzetéről valós képet terjesszenek az ágazat vezetői felé, és azt is kérték, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy egyes intézmények eladásra tudnak kínálni tvk-t, míg mások belerokkannak. A kórházvezetők kérése az is, hogy a teljesítmények újraelosztásának jogszabályokban meghatározott korrekciójára és a mozgásokra transzparens módon kerüljön sor.
A Kórházszövetség tavaly öt alkalommal is nyilvánosan állást foglalt a finanszírozásról, minden alkalommal jelezve, hogy az intézmények alulfinanszírozottságát a struktúra tarthatatlan korszerűtlenségével együtt és az ezt megtetőző humánerőforrás-problémával hosszú időn keresztül egy megoldhatatlan és krízishelyzethez vezető problémának gondolják. „Ha e három témakörben nem lesz változtatás, a fekvőbeteg-rendszer összeomlik" – hangsúlyozta Golub Iván.
Az általuk javasolt megoldásokról a Kórházszövetség elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás elégtelenségét forrásbiztosítás és korrekció nélkül nem lehet megoldani; a tavalyi díjtétel-emelések csak tűzoltásnak tekinthetők. A működési költségek emelkedése, a HBCS visszanormálása, a munkaerő-problémák beláthatatlan következményekkel fenyegetnek.
A Kórházszövetség felmérése szerint a múlt évben 64 intézmény eladósodott (53 százalék), 19 intézmény (16 százalék) volt nullszaldós, 37 intézmény (31 százalék) pedig tartalékkal rendelkezett. A kórházakkal szemben fennálló követelésállomány a 2005-ös évben 3,5 milliárd forint.
Dr. Soós Ágnes, a Kapás utcai Rendelőintézet igazgató-főorvosa, a Medicina 2000 képviselője a 43-as kormányrendelet módosításával [329/2005. (XII. 29.)] kapcsolatban fejtette ki aggályait. Kétségei a 2003-as tvk „kőbevésése", a kasszaösszenyitásból adódó hátrányok, a CT-, MRI-tvk bevezetése, a labor-tvk bevezetése, a gondozói fix díj csökkenése, valamint az intézmények közötti tvk átcsoportosításával kapcsolatban merültek fel. Mint elmondta, a bizonytalan jogszabályi környezet miatt bizonytalanul tudnak tervezni. Hozzátette, hogy minden beteggel kapcsolatban négyismeretlenes egyenletet kell megoldaniuk: mennyi a tvk, hogyan finanszírozza az OEP, az önkormányzat mennyivel támogatja a szakellátást, illetve eszköztámogatás érkezik-e az önkormányzattól.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!