• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Itt a diagnózis a ''vészhelyzeti'' betegellátásról

Egészségpolitika 2019.07.12 Forrás: Weborvos
Itt a diagnózis a ''vészhelyzeti'' betegellátásról

A rendszerszintű, egységes szabályozás hiánya gátolta, hogy a betegek az állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak.

A vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott, ugyanakkor nem alakított ki a nyomon követéshez és értékeléshez szükséges eszközöket és feltételeket, illetve nem is értékelte a megvalósítás folyamatát. Az ÁSZ reprezentatív lakossági véleményfelmérése alapján a szolgáltatást igénybe vevők az ellátás szakmai színvonalával elégedettek voltak, ugyanakkor az ellátáshoz való hozzájutás időtartamát és a tájékoztatás elmaradását problémaként jelezték – foglalta össze az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakat a szervezet közleménye.

A sürgősségi, avagy „vészhelyzeti" betegellátás célja, hogy az emberek – éljenek, lakjanak bárhol is az országban – azonos eséllyel, az egészségi állapotunk által indokolt időben jussanak, megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. A vészhelyzeti betegellátás közszolgáltatás, amely egy komplex és összetett rendszer, elemei közé tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás – emelte ki Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: Magyarország területén állampolgárságától függetlenül, minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: Az Állami Számvevőszék a 2015-2017 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a vészhelyzeti betegellátás fejlesztési céljainak meghatározását, a megvalósításra vonatkozó nyomon követési rendszer kialakítását, a kitűzött célok elérésének nyomon követését, továbbá a célkitűzések időarányos megvalósulását. Az ÁSZ ellenőrizte, hogy a társadalom tagjai számára az egészségi állapot által indokolt ellátás folyamatosan biztosított volt-e, továbbá, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybevevők elégedettek voltak-e a kapott ellátással.


ÁSZ: voltak célok, de nem követték nyomon a megvalósítást
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról, azonban a tervezett fejlesztések pontos tartalmának, eszközeinek és egyéb feltételeinek meghatározásáról nem. Mindezek hiánya miatt nem volt egyértelműen meghatározott a stratégiai célkitűzések megvalósításának módja. A jogszabályi előírások ellenére az ágazati irányító nem gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszer fejlesztése érdekében kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről, illetve erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem számolt be az előrehaladásról – tárta fel az ÁSZ ma befejezett ellenőrzése.

Az ÁSZ jelentése rögzíti: a 2015-2017 közötti időszakban a vészhelyzeti betegellátás intézményrendszere a betegek számára biztosította a folyamatos hozzáférhetőséget. A rendszerszintű, egységes szabályozás hiánya a betegosztályozási rendszerre és a vészhelyzeti ellátás folyamatára vonatkozóan azonban gátolta, hogy a betegek az állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak, függetlenül attól, hogy melyik vészhelyzeti betegellátó intézmény ellátását veszik igénybe. Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a vészhelyzeti ellátással kapcsolatban megfogalmazott, nyilvánosan megjelent ellátási problémák kivizsgálása érdekében a 2015-2017 közötti időszakban nem történtek intézkedések. Továbbá az illetékes hatóság a működési minimumfeltételek vonatkozásában a jogszabályi előírás ellenére nem végezte el az egészségügyi szolgáltatók előre meghatározott ütemezés szerinti ellenőrzését.


Mit jelent a „vészhelyzeti" betegellátás?
Domokos László a sajtótájékoztatón rávilágított: a definícióban szerepel a „sürgős" kifejezés, ugyanakkor az egészségügyi ellátásnak ezen formája alapvetően valamilyen „vészhelyzet" elhárítására irányul. Az ellátást tehát alapvetően nem az időfaktor – a „sürgősség" – hanem a konkrét eset, illetve az érintett egészségi állapotának súlyossága, a „vészhelyzet" mértéke határozza meg. Mindebből következik, hogy a beteg állapotától, a „vészhelyzet" mértékétől függ az, hogy egy eset mennyire „sürgős". Ezért gondoljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer ezen részének célját jobban kifejezi a „vészhelyzeti" betegellátás elnevezés – vonta le a következtetést az ÁSZ elnöke.

A mentésre vonatkozóan meghatározott célok megvalósítása érdekében történtek intézkedések. Az Országos Mentőszolgálat bővítette és fejlesztette a mentőállomás-hálózatát, növelte oktatási kapacitását, kialakította mentésirányítási rendszerét, valamint biztosította az ellátás során keletkező dokumentumok elektronikus bevitelét és rögzítését, valamint megkezdődött az egészségügyi ellátó hálózat közös informatikai rendszerének kialakítása. Mindezek ellenére a 15 percen belüli kiérkezés idejének aránya romlott a 2015-2017 közötti időszakban – állapította meg az ÁSZ ellenőrzése. A prehospitális „egy kapu" ellátási modell és az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében meghatározott intézkedések időarányosan megvalósultak.

Az ÁSZ reprezentatív lakossági kérdőíves felmérésének értékelése azt mutatta, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybe vevők többsége ismeri, milyen típusú panaszokkal fordulhat a vészhelyzeti betegellátó szervezetekhez – ismertette Dr. Német Erzsébet a sajtótájékoztatón. Kifejtette: az igénybevevők túlnyomó többsége elégedett volt az Országos Mentőszolgálat által végzett vészhelyzeti ellátással, míg a sürgősségi betegellátó intézményekben kapott ellátást csak a válaszadók mintegy fele ítélte elfogadhatónak.

A mentésre vonatkozó 15 percen belüli kiérkezési idő a válaszadók szerint mindössze az esetek felében teljesült. A felmérés alapján a sürgősségi betegellátást nyújtó intézményekben az ellátás az esetek 57%-ában történt elfogadható módon, de az esetek kevesebb, mint felénél történt a válaszadók elvárása szerinti időn belül. Az esetek többségében a sürgősségi betegellátó nem adott tájékoztatást a betegkategóriába való besorolás eredményéről, ennek jelentőségéről és a várható várakozási időről sem – mondta el Dr. Németh Erzsébet.

Az Állami Számvevőszék a jelentésében az egészségügyért felelős miniszternek négy javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az ÁSZ jelentése teljes terjedelemben itt érhető el.

Javaslatok:

• Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi és szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról, határozza meg az értékelés módszerét és a felhasználandó mutatók körét;

• Intézkedjen a stratégiai célkitűzések megvalósításának nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről;

• Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemezés történjen meg a sürgősségi betegellátás személyi és tárgyi minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzése;

• Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi betegellátó osztályokon a betegosztályozási rendszer egységes elvek szerinti előírás: szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.

Domokos László a sajtótájékoztatón leszögezte: a „vészhelyzeti", avagy sürgősségi betegellátás kulcsa, a beteg egészségi állapotának, a „vészhelyzet" mértékének a mielőbbi megállapítása. Ezt szem előtt tartva a kormányzat már a tavalyi évben megkezdte az ellátórendszer átalakítását, fejlesztését, és 2019. január elsejétől megkezdte a működését a betegek állapotának rangsorolására épülő „triázs-rendszer", ami egységes előírásokat fogalmaz meg a betegellátó osztályok számára.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék ellenőrzése erre az időszakra nem terjedt ki, hiszen mi a 2015. január elseje és 2017. december 31-e közötti időszakot értékeltük. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, a jelentésünk javaslatai, illetve a lakossági felmérésünk eredményei hozzájárulhatnak a vészhelyzeti betegellátó rendszer további fejlesztéséhez. A fő célunk az, hogy a betegek a lehető legmagasabb szintű – az egészségi állapotunknak megfelelő – egészségügyi ellátást vehessék igénybe, a rendszer pedig szabályszerűen, hatékonyan és eredményesen működjön – húzta alá Domokos László.

Legolvasottabb cikkeink