A Kasszaorvosi Szervezet a sok éve dolgozók állami nyugdíj-kiegészítését javasolja sok más mellett.
A napokban fogadta Szócska Miklós államtitkár a Kasszaorvosi Szervezet vezetőségét egy megbeszélésre, amelynek témája volt az egészségügy s ezen belül az alapellátásban tervezett változások, átalakítások – tájékoztatta a Weborvost a vállalkozó háziorvosokat tömörítő szervezet elnöke. Dr. Borsi Éva elmondta, hogy a találkozás az elmúlt évek tárgyalási gyakorlatához viszonyítva kellemes meglepetés volt őszinte légkörével az ország legkülönbözőbb térségeiből érkező gyakorló orvosok számára.
Így kiderülhetett, hogy nem mindenben van egyetértés a felek között, de a fő irányokat illetően egyeznek az elképzelések: ilyen például – a Semmelweis Tervben is szereplő – az állami praxisalap megteremtése, illetve a független országos hatáskörű bizottság létrehozása a praxisváltás ügyeinek rendezésére.
Megvalósulhat a Kasszaorvosi Szervezet azon javaslata, miszerint szükség van az alapellátásért felelősséggel tartozó önkormányzatok (állam) kötelezettségének meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás rendszerének megújítására.
Azt is javasolták, hogy a szakorvosok is kapjanak lehetőséget az önálló orvosi tevékenység végzésére – ahogy ez az eredeti 2000. évi II. törvényben még benne volt. Így a szakorvosok közvetlenül köthetnének szerződést az OEP-pel meghatározott szakorvosi tevékenységre, óraszámra, és könnyebben csatlakozhatnának csoportpraxishoz. A szakorvos szakítana a közalkalmazotti státusszal, s nem függne a rendelőintézetektől és kórházaktól. A megbeszélésen azonban kiderült, hogy a kormány a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakítása során olyan szabályozó-ösztönző rendszert kíván bevezetni, amely – ugyan másfajta, de – megoldást jelent erre a problémára.
Szócska Miklós jelezte, hogy várja az érdekképviseletek, így a Kasszaorvosi Szervezet javaslatait az általános szerződési feltételek kidolgozásához, a speciálisan alapellátást érintő feltételek meghatározásához. Halaszthatatlan feladatnak tekintik az önkormányzati szerződések egységes, kötelező tartalmának megfogalmazását, illetve a szervezet összeállított egy úgynevezett negatív listát az alapellátási sürgősségi ügyeletben igénybe nem vehető ellátásokról.
Borsi Éva a megbeszélés után, az államtitkári reakciókat, elképzeléseket megismerve reménykedik abban, hogy javaslataik nem lesznek megint csak pusztába kiáltott szavak.
A KSZ javaslatai az egészségügy, ezen belül a háziorvosi rendszer megváltoztatására
1. Törvény az orvosok jogállásáról (a közalkalmazottaknak, bíróknak, ügyvédeknek van).
2. Az önkormányzati törvényben rögzíteni az egészségügyi alapellátás fenntartói kötelezettségének konkrét tartalmát.
3. A MOK-tól független, önkéntes tagságon alapuló érdekvédelmi szervezetek tölthessék be a demokratikus jogállamokban elfogadott szerepüket a szakszervezetek analógiájára.
4. Korrekt, az egészségügy mindhárom ellátási szolgáltatástípusára speciálisan megfogalmazott általános szerződési feltételek kidolgozása az érdekvédelmi szervezetek bevonásával.
5. A társadalombiztosítás terhére térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatási alapcsomag pontos meghatározása szükséglet alapon, akár számszerűsített formában is.
6. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti átalakítása az 1997. évi CLIV. tv. szerinti két szintűre: járóbeteg- és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és megfelelő finanszírozási rend bevezetése.
7. Az új szervezeti rendben a szakorvosok számára is biztosítani az önálló orvosi tevékenységhez való jogot, ahogyan az eredeti 2000. évi II. számú, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényben még szerepelt.
8. A szakmai felelősségbiztosítás rendszerének megújítása.
9. A népegészségügyi szűrővizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében: elengedhetetlen a munkáltatók és a munkavállalók érdekeltségének megteremtése (pl. igazolt távollét elismerése a munkáltató által).
10. Az alapellátáson belüli sürgős teendők:
• Az önkormányzati szerződések egységes, kötelező tartalmának meghatározása.
• PRAXIS:
- Állami praxisalap létrehozása az üres praxisok mobilizálására.
- Független, országos szintű bizottság létrehozása a praxisváltás ügyeinek rendezésére (adatkezelés, átadás, őrzés kérdése).
• ÜGYELET:
- A 24 órás alapellátási sürgősségi ügyelet kiterjesztése az egész országra.
- Az E. Alap terhére igénybe vehető alapellátási sürgősségi kórképek taxatív felsorolása, vagy egy miniszteri rendeletben egy negatív lista összeállítása, hogy mire nem vehető igénybe az alapellátási sürgősségi ügyelet.
• FINANSZÍROZÁS:
- A beutalási rendszer szigorítása, a szakellátás és a szakambulanciák indokolatlan, öngerjesztő visszarendelési gyakorlatának, a szakellátásban finanszírozott ellátások háziorvosra hárításának (pl. műtét előtti vizsgálatok) megszüntetése, ezzel a párhuzamos ellátások és a dupla finanszírozás elkerülése.
- Az E. Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott tevékenységek, azaz a biztosítói és állami feladatok szétválasztása és az egészségügyi törvény előírásai szerinti finanszírozása.
- Az indikátorrendszer korrekt átalakítása során a minőségi mutatók meghatározása kizárólag a TBJ (Tételes Betegforgalmi Jelentés) adatai (B300) alapján, és csak az E. Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott tevékenységek figyelembe vételével, azaz a finanszírozási szerződés szerinti ellátások ellenőrzéseként történjen.
- Az eszköztámogatás visszaállítása az utóbbi években a praxisokat terhelő új állandó költségek fedezetére (állandó internet-hozzáférés biztosítása, vonalkód alkalmazása, stb.).
- Semmilyen kis mértékű járulék (Semmelweis Terv G/7. pont) bevezetésével nem indokolt sújtani a jelenlegi finanszírozási szint mellett a praxisokat. A versenyszféra körébe sorolt alapellátási vállalkozások iparűzési adó fizetési kötelezettsége így is jelentős forrást von el a betegellátástól. A nyugdíj előtt álló háziorvosok 1992 után önként mondtak le a közalkalmazotti státuszt jelentő kedvezményekről, előtte esetleg évtizedekig végezték munkájukat az állam szolgálatában, folyamatos munkarendben (különösen a kis településeken), állandó készenlétet vállalva, pihenőnap, szabadnap nélkül. A nyugdíj-kiegészítés terhének átvállalása az állam részéről ennek az elismerésére szolgálna.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!