Ha kell, jön az állam

De a romintézmények nem számíthatnak százmilliós központi támogatásokra, jövő januárra felállhat az új intézményrendszer - mondta a Világgazdaságnak Szócska Miklós. Az államtitkár szerint az ágazat beszállítói kezükben tartják az informális pénzmozgásokat, ám ez ügyben csak óvatosan lehet eljárni.

Az országjárás fogadtatása kapcsán azt mondta, van miről vitatkozni, hiszen nem direktívát kaptak az érintettek, hanem hozzátehetik szakmai véleményüket a vitairathoz. Erősen kirajzolódnak a törésvonalak a nagy és kicsi, a magán- és közintézmények között, látják a városokon belüli konfliktusokat.

Szándékosan nem nevezett meg sem jó, sem rossz példát, de beszélt arról, hogy egy kis kórház menedzsmentje az elmúlt két évben felére csökkentette az energiaköltségeit. Az ehhez hasonló jó példákat felhasználják majd az integrált nagytérségi intézményi együttműködésekben. Terveik szerint 1-1,5 millió lakosonként, a progresszivitási szinteknek megfelelően épül fel az új gyógyítóstruktúra, amelyben meghatározzák a betegek "mozgatását" az alapellátástól a klinikákig. Az intézmények gazdasági-klinikai integrációjával pénz takarítható meg, közölte. A pályázatokat augusztus-szeptemberben írják ki, s várhatóan jövő januártól felállhat az új egészségügyi rendszer.

Az intézmények 47 milliárdos adósságállománya kapcsán így fogalmazott: „Bizonyára segített a kórházakon az év vége előtt számukra átutalt 27,5 milliárd forintos konszolidációs összeg. Az adósság felét hét nagy intézmény halmozta fel, a másik felét pedig a többi 133. A hét kórházat külön kell kezelni. Így, ha az adósság másik felét nézzük és számba vesszük a gazdasági-klinikai integrációból és az egyéb tartalékok feltárásából várható pénzt, akkor 11-12 milliárdos adósságot kell kezelni".

Az orvos-migrációról is beszélt, mint mondta, a Semmelweis Egyetemen 2003-ban kezdte el kutatni az uniós csatlakozással megnyíló határok hatását az orvosi migrációra. „Furcsa fintora a sorsnak, hogy az én államtitkárságom alatt igazolódik be, ez tényleg sorsfordító. Ám migráció nem csak pénzkérdés. Ha stabilizálni tudjuk az új egészségügyi struktúrát, az az itt maradási döntést segítő faktor lesz. Persze tudjuk, hogy a jövedelmek rendezése nélkül a humánerőforrás helyzete már középtávon sem kezelhető" – fejtette ki. Homogén életpályacsoportokra épített modellben gondolkodnak, az egyes szakmai csoportokat fogják majd össze. Az idén rendezik a háziorvosok praxisjogát, a teljesítményfinanszírozással és az eszköztámogatással pedig négymilliárd forint friss pénz érkezik a rendszerbe.

A rezidensek zöldkeresztes mozgalmáról, amelynek része, hogy 200 ezer forint kezdő bér fejében az orvosok mondjanak le a hálapénzről, azt mondta, meglepte a meghirdetett mozgalom hatására kibontakozott vita, amely elvezethet majd egy konstruktív megoldáshoz. Hiányzik az ágazatból 290 milliárd forint: a forrásteremtés új módozatainak részleteiről egyelőre nem tudott beszámolni. Hangsúlyozta: „Egyesek mindenáron romintézményeket akarnak százmilliós befektetésekkel egyensúlyba hozni, holott egy korszerűbb ellátási modellt alkalmazva máshogy is gondoskodhatnának a lakosságról. Nem azért hal meg például sok nő emlőtumorban és méhnyakrákban, mert nincs a településükön kórház, hanem mert nem szűrik ki őket időben. Az átszűrtség minden megyében alacsonyabb a szükségesnél."

A fővárosi intézmények kapcsán kifejtette: „Budapesten hét különböző fenntartó kezében vannak az intézmények, nem nehéz belátni, egyszerűsíteni kell az állami honvédségi, állami egyetemi, országos intézeti, fővárosi, kerületi önkormányzati, egyházi és megyei intézményrendszert. A kettőzött és egymással kompetitív struktúrák nem tarthatók fenn. (…) Két nappal ezelőtt a sajtó képviselői előtt Tarlós István egyértelműen kiállt amellett, hogy a budapesti kórházakat állami gondozás alá vegyék. Ez egybeesik a mi elképzelésünkkel is".

Kérdésre, miszerint mi lesz az új struktúrában az orvostudományi egyetemek szerepe, úgy fogalmazott, az egyetemek, az országos intézetek a nagytérségi ellátórendszer csúcsán állnak, országos ellátási feladatkörük van.

Arról, hogy hárommilliárd forinttal kisebb a biztosító gyógyszerkasszája a tavalyinál, ekként vélekedett: „Nem az a kérdés, hogyan lehet tartani a 297 milliárdot, hanem az, hogy az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága érdekében tartani kell. Ugyanis a gyógyszerkassza tartásához kötött az Egészségbiztosítási Alap 15 milliárdos tartaléka, amelyre nagy szüksége lesz a járóbeteg- és a kórházi ellátásnak. Számba vettük a különböző eszközöket, de a lakossági terhek növelése nem szerepel az elsődleges eszközök között."

A gazdasági miniszter 100 milliárddal megkurtítaná a gyógyszerkasszát: „Meg kell nézni, hogy az Egészségbiztosítási Alap teljes spektrumában hol vannak tartalékok. Az én munkahipotézisem az, hogy a visegrádi négyek átlagától messze elmarad a közfinanszírozás mértéke a hazai egészségügyben. Ezért a tartalékokat vissza kell forgatni a működőképesség megőrzésébe" közölte Szócska.

Az influenzaszezon elején járunk, de elfogyott a tb által támogatott, olcsó vakcina, ám kellő mennyiségű térítésmentes vakcina áll még rendelkezésre.

Az Omninvest ellen indított feljelentés kapcsán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal befejezte a vizsgálatot, most várják annak végleges jegyzőkönyvét.

Arról, hogy párszor felröppent távozásának híre az államtitkárság éléről, azt mondta, hírlapi kacsáknak bizonyultak a hírek. Úgy érzi, hogy egyértelmű: a mostani egészségpolitikának egységes erőtere van.